Mit érdekel engem, hogy egyre gyengébb a forint, hiszen nem járok külföldre, csak forintért vásárolok – mondja a kormánypárti ismerős, amikor szóba kerül, hogy napról napra kevesebbet ér nemzeti valutánk. – Ha nem gondolunk bele, talán hitelesnek tűnhet az az okoskodás, hogy ha nem járok külföldre, akkor engem nem érint a gyenge forint. Pedig dehogynem, hiszen éppen a gyenge gazdaság miatt ingatag a forint árfolyama, és a dráguló importárukon keresztül minden magyar érzi a nemzeti valuta értékvesztését, legfeljebb nem tudatosul benne. De nemcsak a hétköznapi polgár szenved el veszteséget, hanem a vállalkozások is, hiszen az ingadozó valuta versenyhátrányt jelent számukra – magyarázza megkeresésünkre Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor.
Vannak, akik a forint mostani látványos értékvesztését látva gondolkodnak el először igazán azon, hogy ezentúl talán jobb lenne megtakarításaikat részben vagy egészben euróban, dollárban tartani. – Most érdemes euróra váltani a forintot, soha többet nem lesz ilyen kedvező az árfolyam. Előbb vagy utóbb 500 forint lesz egyetlen euró – egyre több önjelölt szakértő terjeszti az „igét”, miután októberben, illetve novemberben újabb gyengülési hullám indult el, így a 412 forintot is elérte az euró árfolyama. Úgy tűnik, nemzeti valutánk képtelen kikecmeregni abból az ütésből, amit a hirtelen eszkalálódó közel-keleti harci események, a rendkívül gyenge GDP-adat, majd az amerikai elnökválasztás, illetve Donald Trump győzelme miatt kapott. Az Eurobarometer és a Portfólió közvélemény-kutatásából már korábban kiderült: minél jobban leértékelődik a forint, annál inkább lelkesedik a lakosság az euróért – a 2016-os 45 százalék körül mélypontról 2024-re 64 százalék fölé nőtt a közös valuta támogatottsága. Miután azonban Orbánék már rég nyilvánvalóvá tették, hogy nem akarják bevezetni a közös európai fizetőeszközt, akinek van némi megtakarítása, és elég vállalkozó szellemű, most igyekszik eurót felhalmozni. Ez az euroizáció: az a jelenség, amikor a lakosság spontán kezdi el használni az eurót a mindennapokban annak ellenére, hogy nem az ország hivatalos fizetőeszköze.
• Mikor és hogyan indult az euroizáció Magyarországon?
• Milyen káros gazdasági hatása lehet annak, hogy egyre többen tartják pénzüket euróban?
• Vajon az euró népszerűségének növekedése elvezet-e a közös valuta hivatalos bevezetéséhez, s ha igen, mikor várható ez?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 21-ig kapható 2024/46. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!