Hetvenöt éve, 1947. január elején adta ki a belügyminisztérium a Magyar Közösség összeesküvésének leleplezéséről szóló közleményét. A BM Államvédelmi Osztályán kitalált ügy, majd a per hatalmas vihart kavart, hozzájárult a legnagyobb politikai erő, a Független Kisgazdapárt összeomlásához, a kommunisták jelentős térnyeréséhez. Mi is volt a Magyar Testvéri Közösség? Hogyan működött a titkos társaság a háború előtt és után? Hogyan kapcsolódott a kisgazdákhoz? Erről beszélgettünk a téma kutatójával.

– Németh László alteregója, Méhes az Égető Eszter című regényben öngyilkos akar lenni, amikor értesül a Magyar Közösség-féle összeesküvés leleplezéséről. Miért érezhette Németh a maga és az ország számára ennyire jelentősnek az 1947-ben a kommunista titkosrendőrség, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) által kirobbantott ügyet?
– Naplója tanúsága szerint a per és a letartóztatások erős szorongást idéztek elő Németh Lászlóban. Erre volt is oka. Az úgynevezett összeesküvőkről 1947 elejétől kezdve folyamatosan jelentek meg lejárató tartalmú cikkek a hazai sajtóban. Olykor arról is lehetett olvasni, hogy szellemi hátterüket Németh László, illetve a népi írók alkotják, noha Németh nem tartozott a Magyar Testvéri Közösséghez, feltehetően a létezéséről sem tudott. Az általa képviselt, a szovjet és a nyugati példa ellenében alternatívaként vázolt harmadikutas megoldás ugyanakkor erős hatást gyakorolt a közösségre, de hatással volt rájuk Szabó Dezső is. A kommunista irányítás alatt álló Államvédelmi Osztály, közismert nevén az ÁVO azonban ezzel keveset foglalkozott. A koholt vádakon alapuló per célja a kezdetektől az 1945-ös választásokon 57 százalékos abszolút többséget szerző kisgazdapárt meggyengítése, szétverése, az ország szovjetizálásának előkészítése volt. Hamis dokumentumok alapján a párt vezetőit is összeesküvéssel vádolták.

– Volt-e szorosabb viszony a közösség és a kisgazdák között?
– Személyi kapcsolatok voltak, ám az összeesküvés címén leleplezett vezetők, Kovács Béla, Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök nem tartoztak a társasághoz. Tény ugyanakkor, hogy meglévő kapcsolataikon keresztül a közösségi tagok igyekeztek befolyásolni a párt politikáját. Ebben azonban nincs semmi törvényellenes. A kommunistáknak azért volt igazán fontos az ügy mielőbbi kirobbantása, mert küszöbön állt a párizsi béke aláírása. A szerződés megkötését követő hat hónapban pedig – legalábbis hivatalosan – visszaállt Magyarország szuverenitása, és távozniuk kellett volna a szovjet csapatoknak is. Rákosiék el akarták érni, hogy mire az ország függetlensége jogilag helyreáll, más jelentős erő már ne legyen a politikai porondon. Ki kellett iktatni tehát a hazai közéletből az olyan meghatározó nemkommunista politikusokat, mint Kovács Béla vagy Nagy Ferenc, az FKGP-t pedig tönkre kellett tenni.