Sajnos keveseket lephetett meg, hogy a járvány kezelése is politikai szekértáborok csatározásává vált. Ez manapság az egyes oltóanyagok megítélésén érhető tetten leginkább: a kormány hívei a keleti vakcinákat istenítik a való életben és a közösségi médiában, az ellenzékiek pedig a nyugatiakat. Örökre a primitív törzsi hajlamok fogják meghatározni az ember gondolkodását, vagy kiszabadulhatunk a csoportgondol fogságából? És egyáltalán: mi az a csoportgondol?
A konfliktus a kínai Sinopharm-oltás kapcsán mérgesedett el igazán, hiszen dacára az egyre sokasodó és immár tudományos igényű bizonyítékoknak, a kormánypropaganda, illetve ennek hívei és cinikus kiszolgálói továbbra sem ismerik el, hogy az oltás az idősek jelentős részénél egyszerűen nem működött.
A csoportgondol természetesen a csoportos gondolkodás kifejezés összevonásával jött létre, hogy illeszkedjen az eredeti group think kifejezés hangulatához. Akik számára a szó hallatán az Orwell 1984- ében szereplő duplagondol abszurditása és szürrealitása ugrik be, azok sincsenek távol a valóságtól, hiszen ez járt a fejében a csoportgondol-elmélet két amerikai atyjának, William Whyte szociológusnak és Irving Janis pszichológusnak is.
• Mi is az a csoportgondol?
• Hogyan történik ott a döntéshozatal?
• Miért volt a jelenséghez „ideális” környezet a pandémiás időszak?
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 6-án megjelent 2021/32. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!