Németország: Mit nem lehet pénzért megvenni?
Olaf Scholz német kancelár a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD frakcióülésére érkezik a törvényhozás berlini épületében 2024. december 16-án, az általa kezdeményezett bizalmi szavazás napján (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Ezt a november 6-át megemlegeti Németország! Donald Trump választási győzelme önmagában elég ok lett volna, de Olaf Scholz német kancellár aznap este kirúgta a kormányból Christian Lindner (FDP) pénzügyminisztert. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek (Grünen) és a liberális FDP hárompárti koalíciója ezzel megbukott. Az európai demokrácia egyik bástyájának politikai válsága tovább mélyült, a bizonytalanságot az ütemet vesztett német gazdaság fokozza. Vajon 2024-ben megbicsaklott az a rendszer, amelyet a második világháború utáni Németország alapítói 75 évvel ezelőtt kitaláltak?

„Férfiak!” Elmondása szerint ez volt az első gondolata a Németországot 16 éven át kancellárként szolgált Angela Merkelnek, amikor Olaf Scholz tőle szokatlanul éles hangnemben bejelentette Christian Lindner eltávolítását a kormányból. Scholz a bizalomvesztést rótta fel a pénzügyminiszternek és azt, hogy gyakran keresztbefeküdt az ország javát szolgáló javaslatoknak. A casus belli Lindner 18 oldalas azonnali gazdasági fordulatot sürgető irata volt, amely a lelassult gazdaság felpörgetése, a versenyképesség növelése jegyében született. (A Bundesbank előrejelzése szerint a német gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodik 2024-ben.) A jelek szerint Lindner a kormány helyett inkább pártját kívánta jobb helyzetbe hozni a kormányzati ciklus 2025-ös zárása előtt. Akciója és a politikai körülmények – beleértve a 2025-ös költségvetés körüli nézetkülönbségeket is – a koalíció szétrobbanását okozták. Néhány héttel később derült ki, hogy a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) valójában kész forgatókönyvvel készült a kiugrásra. Erről értesülhetett Scholz, aki Lindner látványos eltávolításával vágott a liberálisok elé – ezzel lényegében felütve az előre hozott választás kampányát.

Ugyanabban a folyóban az FDP?

A kancellár látványos felháborodása, a német politikától és az eddig mutatott arcélétől elütő heves hangvétele alighanem Scholz őszinte pillanatainak egyike volt. A jelzőlámpa-koalíció 3 éve alatt számos alkalommal kényszerült hol az FDP-hez, hol a Zöldekhez alkalmazkodni. Ez még akkor is keserves simulékonyságot követelt, ha a német politika – ellentétben a magyarral – alapvetően épít a különböző szintű együttműködésekre (az ellentétes oldalon állók a tartományi kormányokban gyakran egymás mellett dolgoznak). Merkel a Spiegelnek adott interjúban egyébként a Scholz–Lindner-pengeváltását azért minősítette „férfidolognak”, mert szerinte a férfiak hajlamosak túlságosan személyükre venni a sértéseket. Maga úgy véli, jobb az iroda falai között kiabálni, mint a nyilvánosság előtt. A liberálisok, a szocdemek és Zöldek viszont folyamatosan ezt csinálták: a sajtóban hangosan ármánykodtak; a belső viták pedig annyira a koalíció napi működéséhez tartoztak, mint az átlag németországi polgár étrendjéhez a currywurst és a döner.

Erről is olvashat a cikkben:
• Miért mondja Prőhle Gergely, hogy a bukás bele volt kódolva a kormánykoalícióba?
• Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az FDP manőverében az 1982-es fordulatával összehasonlítva?
• Miért válhatott népszerűvé az AfD az egykori NDK-s tartományokban?
• Milyen szempontból lehet Prőhle Gergely szerint brilliáns a német politikai elit teljesítménye?
• Mit rontott el a német társadalom?
• Kínálkozik-e megoldás az illegális bevándorolók kitoloncolására?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap január 2-ig kapható 2024/51-52. karácsonyi dupla számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!