Tavaly is folytatódott a nyugdíjasok elmúlt másfél évtizedben tapasztalható elszegényedése az aktív dolgozókhoz képest – olvasható ki a KSH friss elemzéséből. Ennek alapvető oka, hogy a nyugellátások emelését 2011-ben az inflációhoz igazította a kormány, miközben a bérek dinamikusabban növekedtek. A kabinet érvelése szerint az inflációkövető emeléssel „megőrizzük a nyugdíjak értékét”. Ha az inflációkövető nyugdíjemelés helyett a vegyes indexálást alkalmazta volna az államvezetés – amelyben az emelés felét az infláció, a másik felét a bérek növekedése adja –, akkor 2012 és 2023 kivételével magasabb lett volna a nyugdíjemelés, mint a jelenlegi rendszerben. Jól mutatja a nyugdíjak relatív értékvesztését, hogy amíg 2010-ben az átlagnyugdíj a statisztikailag kimutatott átlagkereset 65,1 százaléka volt, addig ma alig 48,5 százaléka.
A KSH jelentéséből az is látszik, hogy 2024 januárjában 6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ami a 3,7 százalékos nyugdíjasfogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reál növekedést eredményezett. Miután azonban a keresetek reálértéke 2024-ben 9,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott. És ez még egy kedvező év volt.
• Mekkorára nyílt az olló a bérek és a nyugdíjak között egy viszonylag kedvezőbb évben?
• És mekkorára a negatív csúcsot jelentő 2017-es évben?
• Vajon a nyugdíjasok mekkora hányada kap kevesebb nyugdíjt, mint 200 ezer forint?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 1-ig kapható 2025/17. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
