Kritikus pillanat ez az ELTE-n, sokak szerint az egyetem soha nem küzdött ilyen mély válsággal
Diplomaosztó után az ELTE-n, 2022-ben (Fotó: MTI/MTVA bizományosi: Faludi Imre)

Rektort választ az ország sok szempontból első számú (és egyik utolsó állami) egyeteme, az ELTE. Kritikus pillanat ez, sokak szerint az egyetem soha nem küzdött ilyen mély válsággal. A dolgozók egy része szinte nyomorog, sokszor a legalapvetőbb fenntartásra sincs pénz. A kialakult helyzet okairól és a tervekről akartuk megkérdezni a jelenlegi rektori adminisztrációt és a jelölteket, de nem válaszoltak. A nekünk névtelenül nyilatkozó, az ELTE legelismertebb oktatói-kutatói közé tartozó egyetemi tanárok és akadémikusok szerint viszont a válságért legalább annyira okolható az eddigi vezetés alkalmatlansága, mint a rosszindulatú kormányzati hozzáállás és a pénztelenség.

Hétfőn szavaz az ELTE szenátusa arról, hogy ki legyen az új rektor, miután az eddig az egyetemet vezető Borhy László megbízatása nyáron véget ér. Három jelölt van a pozícióra: Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Karról, az ELTE általános rektorhelyettese (tehát az eddigi vezetés részese, sőt több forrásunk szerint is az egyetem eddigi de facto vezetője); Horváth Zoltán, az Informatikai Kar intézetvezetője, korábbi dékánja és nemzetközi rektorhelyettes; valamint Katz Sándor, a Természettudományi Kar intézetigazgatója, akadémikus. Minthogy az utóbbi évek ELTE körüli hírei komoly válságtüneteket mutattak (ami persze nem független a teljes magyar tudományosság nehéz helyzetétől), a rektorválasztás különös jelentőséggel bír. Névtelen forrásaink szerint az dől el, hogy az eddigi pangás folytatódik-e, vagy az új vezetés képes lesz hatékonyan érvényt szerezni a legfontosabb magyar felsőoktatási intézmény és ezzel az egész magyar tudományos közösség érdekeinek.

Az egyetem jelenlegi helyzetéből a közvélemény legtöbbször csak az alkalmazottak szégyenteljesen alacsony fizetését érzékeli, holott a nekünk nyilatkozók szerint a problémák sokkal összetettebbek a pénzhiánynál. A folyamatok hátterének megértése és a jövőre vonatkozó tervek megismerése érdekében interjút kértünk az összes jelölttől, illetve kérdéseket küldtünk az egyetem jelenlegi vezetésének is. A jelöltek közül egyedül Katz Sándor reagált. Ő elmondta, hogy bár fontosnak tartja a transzparenciát egy közintézmény esetében, nem érezné fairnek, ha csak ő szólalna meg a cikkben (miközben a másik két jelölt nem reagált), ezért ő sem élt a lehetőséggel.

• Mi a valós tétje a rektorválasztásnak?
• Miért került az ELTE ilyen siralmas helyzetbe?
• Meddig maradhat ki az ELTE az alapítványi modellváltásból?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 27-ig kapható 2025/8. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!