Látszattevékenység, pótcselekvés – így kommentálja a hírt Pálinkás József atomfizikus-professzor, az MTA volt elnöke, miszerint az Erasmus+-program befagyása után a kormány a türk államok egyetemeivel kíván együttműködési megállapodásokat kötni. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ugyanis a nemrég tartott első Magyar–türk kulturális, felsőoktatási és innovációs csúcstalálkozó apropóján megállapodásokat kötött Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán képviselőivel. Mint mondta, a közös kulturális gyökerekre tekintettel hazánk szorosabbra kívánja fűzni a kutatási és egyetemi együttműködést az említett országokkal, mert az elmúlt öt évben „a türk államok tudományos teljesítménye megduplázódott”. Kiemelte: „közös diplomás képzéseket indítunk elsődlegesen a műszaki-természet-tudományi-mérnöki-informatikai tudományok, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az agrárügyek területén. Ezek a területek számunkra fontosak”.
– A kormány azt gondolja, még mindig az 1970-es éveket éljük, amikor fent meghatározták, milyen irányt kell követni, aztán az úgy is történt. Ideje lenne megérkezni a mai valóságba: lehet efféle megállapodásokat kötni, de ettől a diákok még nem fognak tömegesen a kirgiz vagy kazah egyetemekre jelentkezni. Ma, amikor egy tehetséges fiatal elmehet Párizsba, Berlinbe, Londonba vagy akár az Egyesült Államokba tanulni, kétlem, hogy inkább kelet felé venné az irányt. A türk államok turisztikai helyszínként, egy pár hónapos ösztöndíj keretében egzotikus lehetőségnek tűnnek, de egyetemeiken nem lehet bekapcsolódni a világon jegyzett legfontosabb kutatási programokba. És akkor a nyelvi akadályokról még nem is beszéltünk – mondja Pálinkás József.
A professzor lapunknak kiemelte, mivel a kormány az Erasmus+ programokhoz való hozzáférés érdekében nem volt hajlandó teljesíteni az Európai Bizottság által előírt feltételeket, a türk egyetemi megállapodásokkal úgy tesznek, mintha dolgoznának azon, hogy a magyar hallgatók külföldi ösztöndíj-lehetőségekhez juthassanak. – A magyar hallgatók azonban Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban akarnak lehetőségekhez jutni. Ezeket egyik türk állam sem tudja pótolni.
• Milyen károkat okoz ez az Erasmus befagyása a magyar felsőoktatás és egyetemi kutatás szempontjából?
• Pótolja-e mindezt a türk államokkal kötött megállapodás?
• Mit kellene tennie a kormánynak, hogy újra beindulhasson Magyarországon az Erasmus?
• Miért döcög a kormány által sikerprogramként bemutatott Pannónia Ösztöndíjprogram?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
