Erőből integrálnák Koszovót

Feljelentést tett a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) hivatali visszaélés miatt Albin Kurti és kormánya miniszterei ellen, mert a párt szerint a koszovói miniszterelnök az ügyvezető kormány élén olyan lépéseket tesz, amelyekre nincs felhatalmazása. Hasonlóan látja a helyzetet Ramush Haradinaj, Koszovó egykori kormányfője, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) elnöke, aki szerint Kurti törvényt sért és bűncselekményt követ el azzal, hogy úgy folytatja a munkáját, mintha nem lettek volna választások idén februárban. A voksoláson ugyan Kurti Önrendelkezés (VV) nevű pártja szerezte a legtöbb szavazatot, új kormányt azonban nem tudott alakítani, mert nem talált koalíciós partnereket. A jelek szerint azonban az albán politikust nem különösebben zavarják a jogi kérdések, vagyis az, hogy az ügyvezető kormány jogosítványai a törvény szerint korlátozottak.

Érdekes, hogy a koszovói ügyvezető kormány körüli jogi viták nem jelentettek akadályt a nemzetközi közösség szereplőinek, hogy találkozzanak a politikussal. Így tett az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa, de követte a példáját Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki azért finom kritikát fogalmazott meg Pristina lépéseivel kapcsolatban. A politikus szerint az észak-koszovói intézmények bezárása aláássa a konfliktus csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Történt ugyanis, hogy május közepén a koszovói rendőrség razziát tartott, és bezárta északon a szerbek által működtetett Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot, az észak-mitrovicai Sport-, Ifjúsági és Szakosított Szolgáltatások Intézetét, a sportcsarnokot, a városi múzeumot és egy sor intézményt. Kallas emiatt hangsúlyozta, hogy az unió fokozatosan eltörli a Koszovó elleni intézkedéseket, de a teljes eltörlés feltétele az északi helyzet deeszkalációja.