Kormányellenes tüntetésekhez vezetett Grúziában az Európai Unió döntése, amely szerint nem adták meg az országnak a tagjelölti státust. A napokban Irakli Garibasvili miniszterelnök távozását és nemzeti egységkormány felállítását követelve mintegy 60 ezren demonstrálták, hogy eltökéltek az európai választásban és a nyugati értékek iránt.

Felforrósodott a belpolitikai hangulat az elmúlt hetekben Grúziában. Az ok, hogy az Európai Bizottság csak perspektívát ajánlott az országnak az európai integrációra, ám Ukrajnával, valamint Moldovával ellentétben Grúziának nem adta meg a tagjelölti státust. Ehelyett 12 pontban jelölte ki az ehhez szükséges megoldandó feladatokat. Az Európai Bizottság (EB) szerint a hivatalos tagjelöltséghez Grúziában véget kell vetni a politikai megosztottságnak, a sajtószabadsággal kapcsolatos pereknek, igazságügyi és választási reformokat kell alkotni, helyre kell állítani a korrupcióellenes ügynökség függetlenségét, valamint „oligarchamentesítést” kell megvalósítania. A Nemzetközi Kapcsolatok Európai Egyetemének professzora, Georgi Mcsedlisvili egy interjúban kifejtette, hogy bár az utóbbi években ugyan a demokratizálódás folyamata kissé lelassult, Grúzia ennek ellenére megelőzi Ukrajnát és Moldovát a demokratikus jogok tekintetében.

• Lehet, hogy egy oligarcha az Európai Uniós fő problémája?
• Mit akarnak a tüntetők?

A teljes cikket a Magyar Hang július 8-án megjelent, 2022/28. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!