Meg kéne versenyeztetni az idézeteket, azokat, amelyek rendszeresen visszajárnak hozzám, motoszkálnak a fejemben, mi több, a nyilvánosság előtt is alkalmazom őket indokolt esetben. Nagyon kíváncsi lennék, hogy előfordulás-gyakorisági szempontból mik lennének az éllovasok, kár, hogy ezt nem lehet rögzíteni fixen, képtelenség összeállítani egy hiteles rang- vagy toplistát.
Az enélkül is biztos, hogy bizonyos filmek (mindenekelőtt talán A tanú) és különböző műfajú irodalmi alkotások (Ady Endrétől – fusson, akinek nincs bora – Rejtő Jenőig) mellett az élbolyban lenne a helyük egyes dalszövegeknek is. Annak ellenére, hogy ha jobban belegondolok (a minap beszélgettünk is erről kvalifikált barátommal), a magyar popzene korántsem kápráztatta el az emberiséget örökbecsű tartalmakkal. Nemhogy mély értelműekkel, egyáltalán: komolyan vehetőekkel, elfogadható színvonalúakkal, felnőtteknek szólókkal sem nagyon. Ahogy mondani szokás: tisztelet a kivételeknek.
Akik közé Nagy Feró vagy Menyhárt Jenő éppúgy tartozik (fénykorukban és erejük teljében), mint Bereményi Géza. Utóbbi pláne, ő ráadásul nem gyengült el, Cseh Tamással karöltve ott volt a spiccen együttműködésük hajnalától annak fájdalmasan korai alkonyáig. Lehet, hogy meg is nyerné ezt a megrendezhetetlen idézetbajnokságot.
A minap is eszembe jutottak hármójuk közül ketten. Annak nyomán, hogy szombat esti színház után sétálhatnékunk támadt (főként nekem, továbbra is számlálom a lépéseket és a kilométereket megszállottan), és elgyalogoltunk a Dohány utca elejétől a Kossuth téri metróig. Egyes szakaszokon tele voltak a járdák emberekkel (magyarokkal és nem magyarokkal vegyesen), az úttestek személygépkocsikkal és motorkerékpárokkal, és mindenki és minden hangos volt, mint az istennyila. Ez mostanában mintha szokássá vált volna. Az üvöltés. Nem az Allen Ginsberg-i értelemben vett válfaja, hanem a másik, a szimpla harsányság. Szorosan kapcsolódó információ: ha legény- vagy leánybúcsús pólókat és egyéb attribútumokat látok, messziről és tüstént gyűlölködhetnékem támad. A magam csendes módján. Holott ha van valami, amit ki nem állhatok, az a gyűlölködés.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
