Szerbiában hónapok óta tart a tanárok sztrájkja. A tiltakozás kezdetben az alulfizetettségről szólt, de mára egy jóval szélesebb társadalmi és politikai elégedetlenséget is felszínre hozott. A pedagógusok szerint nemcsak a fizetésükkel van baj, hanem azzal is, ahogyan a hatalom kezeli őket. A megaláztatás, az elhallgattatás, a szakma leértékelődése – ezek mind ugyanúgy részei a tiltakozásnak, mint az anyagi követelések.
Szerbiában hónapok óta iskolai munkabeszüntetések zajlanak. Órák maradnak el, vagy rövidített formában tartják meg őket. A pedagógusok a diákokkal karöltve gyakran az utcán is kifejezik a tiltakozásukat az országban tapasztalható visszásságokkal szemben. Az elégedetlenség háttere összetett: a tanári fizetések régóta nem követik az infláció ütemét, a leterheltség nő, miközben a pálya társadalmi megbecsültsége folyamatosan csökken. A sztrájk 2024 novemberében kezdődött, és sokáig úgy tűnt, hogy főként anyagi természetű céljai vannak: az egyik legfontosabb elvárás az volt, hogy a kezdő pedagógusbérek érjék el a köztársasági átlagot. Ez ma sok helyen – különösen kisebb településeken – távolról sincs így.
A tanárok jó része jelenleg is sztrájkol, azaz elmegy az iskolába, de órákat nem tart. Viszont jövő héttől egyre többen térnek vissza a tantermekbe, hogy a törvényekben előírt módon tiltakozzanak, 45 percesek helyett 30 perces órákkal. A lapunknak nyilatkozó tanárok szerint sokan azért döntöttek így, mert már belefáradtak a sztrájkba, és nem is tudják, hogyan lesznek képesek az év végéig bepótolni az elmulasztott órákat. Egyik nyilatkozónk, aki több iskolában is tanít, már több mint 110 óra elmaradásban van.
• Mit követelnek a tiltakozók?
• Hogyan hat a helyzet a tanulók, mondjuk azokra, akik épp érettségi előtt állnak?
• Miként reagálnak az iskolaigazgatók?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
