Ezotéria és újpogányság – az álkeresztény Orbán-rezsim különös vadhajtásai

Ezotéria és újpogányság – az álkeresztény Orbán-rezsim különös vadhajtásai

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a templom felújításáért tartott hálaadó szentmisén a nagykátai római katolikus templomban 2019. május 17-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Találkozz Jézussal Budapesten! – hangzik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelszava, amelyet szeptember 5–12. között rendeznek meg a magyar fővárosban. Ferenc pápa csak néhány órát tölt Budapesten, majd tovább is utazik háromnapos szlovákiai körútjára. Ami a közjogi méltóságokat illeti, Orbán Viktor és Áder János félórás találkozóra kap lehetőséget a pápától a Szépművészeti Múzeumban, amelyet a pápa azzal indokolt, hogy nem államfői, hanem egyházfői látogatást tesz Magyarországon. Az igen rövidre fogott találkozó a hivatalos indokolás ellenére is jelzésértékű: a hírek szerint Ferenc pápa nem túlzottan szimpatizál Orbánék politikájával, mivel elítéli a szűklátókörűséget, a kirekesztést és a hamis kereszténységet. Túlzott szimpátia a túloldalon se nagyon van, a fideszes kommentelők rendszeresen alpári hangnemben nyilatkoznak a pápáról, az orbánista véleményvezérek pedig több alkalommal is minősíthetetlen stílusban beszéltek az egyházi vezetőről.

Legutóbb 1938. május 25–29. között rendezhette a magyar főváros a világkongresszust, amelyre nem sokkal az Anschlusst követően került sor, aminek eredményeként a Harmadik Birodalom Magyarország szomszédja lett. A kongresszus végül a németek részvétele nélkül zajlott, a birodalmi kormány ugyanis rendeletet alkotott annak kapcsán, hogy az esemény ideje alatt németek csak külön engedéllyel utazhatnak Magyarországra. Az ellenségeskedés a Vatikán és a hitleri rezsim között fennálló feszültségre volt visszavezethető, a pápai miniállam ugyanis több alkalommal bírálta a nácik politikáját és ideológiáját, annak egyházüldöző, antiszemita és pogány jellege miatt.

A Horthy-rendszerben fontos reprezentatív célokat szolgált az esemény, a korszakot erősen áthatotta a vallásos, klerikális szellemiség, a lakosság magas hányada volt aktív vallásgyakorló. Ma már más időket élünk, a magyarok jelentős része csak a „maga módján vallásos”, azaz nem követik és nem azonosulnak egyik egyház tanításaival sem; a Pew Research 2018-as felmérése szerint a lakosságnak csupán 17 százaléka vallásos a szó szoros értelmében. A spiritualitásra mindazonáltal komoly igény mutatkozik, sokan foglalkoznak asztrológiával, ezoterikus irányzatokkal, keleti tanításokkal, emellett számos kis egyház és rengeteg spirituális szubkultúra is fellelhető Magyarországon. A politikai preferenciák és a különböző hitrendszerek között összefüggések is felfedezhetőek: az egyik legérdekesebb viszonyrendszer a radikális jobboldalon látható, ahol mindig erős hajlam mutatkozott a pogány világgal való szimpátiára és az ezoterikus szemléletre.

Erről is olvashat a cikkben:
• Bár Orbánék nagy erőkkel igyekeznek kereszténynek beállítani magukat, a törekvés kissé álságos
• Orbánék szemben a Tízparancsolattal
• Nemcsak a radikális jobboldali szavazótábor igazolt át a Jobbiktól a Fideszhez, hanem a politikai táborhoz köthető szemlélet és mentalitás is

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!