„A védett területek fakitermelésbe vonása nem tekinthető természetvédelmi megközelítésnek”

Szeptember 30-ától véget ért a fakitermelési moratórium a védett erdőkben. A Magyar Hang szerkesztőségének nyilatkozó több környezetvédő és erdész szerint az ügyben alaptalanul hivatkozik a kormány a megduplázott szociális és lakossági tűzifaigényekre. A minisztérium egyeztetést ígér.

Eljutott egy levél a Magyar Hanghoz, amelyet Kőrösi Levente, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkára küldött ki a nemzeti parkoknak és erdőgazdaságoknak a szeptember 30-án véget ért fakitermelési moratórium okán. Az államtitkár ebben emlékeztet a klímaváltozásra és az aszályra, az erdő mint élőhely megőrzésének fontosságára, valamint a szükséges stratégiaváltásra az erdőgazdálkodásban. Az államtitkár levelében ugyanakkor kijelenti többek között, hogy a lakossági és szociális tűzifaellátás miatt „körültekintő priorizálásra van szükség a környezeti, szociális és gazdasági szempontok között”. 

– Ez a levél eléggé feszült idegállapotba hozta a természetvédelmi szakembereket az országban. Állítólag félreértettük, de ha minden természetvédelmi szakember félreértette, akkor valószínűleg a levéllel is van baj – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő erdész-környezetvédő. Úgy véli, a májusban kihirdetett és örömmel fogadott moratóriummal is volt probléma, mert túl sok kiskaput hagyott. E forrásunk idézte egy nemzeti parki munkatárs felháborodott véleményét: – Nesze semmi, fogd meg jól. Ez az Élő Környezetért Felelős Minisztérium moratórium utáni megoldása: „ajánlott”, „javasolt”, „lehetőség szerint”, „érdemes hagyásfákat visszahagyni”. Magyarán meccselje le a nemzeti park igazgatósága az erdészetekkel, hogy mi lesz a moratórium után. Ugyanez vonatkozik a legnagyobb természeti és ökológiai értékű öregerdőkre is: ha az igazgatóság (a nemzeti park) ki tudja harcolni, hogy ne legyen vágva, akkor nem lesz, ha nem sikerül, akkor az eredeti tervek alapján az erdészetek vágni fogják.

Forrásaink fő kifogása, hogy a kormány nem veszi el a vágási lehetőséget az erdők vagyonkezelőjétől, az erdészetektől, a nemzeti parkoknak továbbra is csak véleményezési joguk van. – Szép szó, aszályhelyzet, klímakatasztrófa pedig, mint tudjuk, nem írja felül az erdészeti zrt.-k profitorientált hozzáállását és gazdasági érdekeit. A természetvédelmi kezelő (a nemzeti park) tehát továbbra sincs döntési helyzetben sem a védett, sem a Natura 2000-es, de még a fokozottan védett erdőterületek kezelését illetően sem – mondják.

Megkerestük az ügyben a Gajdos László vezette környezetvédelmi tárcát. Válaszukban hangsúlyozták, hogy „a történelmi léptékű aszály, a tartós hőhullámok miatt minden eddiginél fontosabb, hogy az erdőgazdálkodási és az erdőkezelési tevékenység során biztosítsuk az erdő – mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely – fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését”. A tárca kommunikációs osztálya által küldött anyag emlékeztet arra, hogy megkezdik a fakitermelés eddigi gyakorlatának felülvizsgálatát, és az állami erdőgazdaságoknak is felül kell vizsgálniuk az idei és a 2027-es terveiket. A minisztérium szerint a cél, hogy „olyan fakitermelésekre ne kerüljön sor, mely sem a klímaváltozás okozta kihívásokkal, sem hazánk természeti állapotának javításával nem egyeztethető össze”. A tárca a tűzifaprogram, a klímaadaptáció és a természetvédelmi szempontok összehangolása érdekében szakértői koordinációs tanácsot állított fel.