Dante: vigasz a Pokolban

Dante: vigasz a Pokolban

Faludy György és Zsuzsa a Népszava szerkesztőségben, 1947 vagy 1948. (Fotó: Faludy családi archívum.)

Hatvanéves a Pokolbéli víg napjaim és 112 éve született Faludy György.

Nagyapám, Faludy György, a zsidó származású ateista számára Dante volt az az idegenvezető, aki átvezette a Pokol körein, melyekkel politikai fogolyként szembesült a kommunista Magyarországon 1950 és 1953 között. Az Isteni színjáték adott neki módot arra, hogy eligazodjon a recski életben, majd később, hogy elmesélje az életét Recsken, abban a kegyetlen északkelet-magyarországi titkos börtöntáborban és kőfejtőben, ahová a másként gondolkodó értelmiségieket küldték, hogy kiéheztetésen alapuló étrend mellett halálra dolgoztassák őket.

Regényszerű emlékirataiban, a Pokolbéli víg napjaimban – a Sztálin-kori gulágvilág mérföldkőnek számító leírásában – jól láthatóan Dante vezeti Faludy tollát. A könyv először angolul jelent meg 1962 őszén. Faludy számára Dante a humanista műveltség ikonja volt – valaki, akibe mentálisan kapaszkodhatott a terror közepette. Faludy saját elbeszélése szerint letartóztatásának estéjén, 1950-ben – mivel szociáldemokrataként és szabadgondolkodóként veszélyben volt – a munkatársainak az elkerülhetetlen bebörtönzéséről prófétált, mivel „jobban szereti Dantét, mint Alekszej Szurkovot” (egy vezető szovjet írót – a szerk.). Az utalás nem költői túlzás: legkorábbi költészete Dante jellegzetes és szokatlan rímképletére, a tercinára (a b a, b c b stb.) épül – ami örök fejfájást okoz mindkét szerző angol fordítóinak.

A vád Faludy ellen – miszerint kémkedett volna az Egyesült Államoknak – nevetséges volt, de hűségével ahhoz, amit Dante szimbolizált, valóban elárulta a parancsuralmi állam nézeteit. Dante történelmi folytonosságot jelentett a humanista gondolati hagyománnyal, és térbeli egységet az egész európai kultúrával. Olyan időben, amikor a vasfüggöny – és a szovjet kommunizmus „új emberiség” megteremtésére való törekvése – Közép-Európát mindkettőtől megpróbálta elszakítani, ez az álláspont veszélyes volt és bomlasztó. Dante nemcsak értelmet adott Faludy maga korában vívott küzdelmeinek, de ellátta egy szimbolikus nyelvezettel is, amellyel később saját tapasztalatait is képes volt önmaga számára értelmezni – majd másokkal közölni azokat.

• Hogy hagyott nyomot az Isteni színjáték a Pokolbéli víg napjaimon?
• Hogy jelenik meg a Paradicsom a könyvben?
• Mit jelentett Faludy számára Dante?