Bár a jelenlegi pandémia korántsem ért véget, sőt kifejezetten súlyos a járványhelyzet Magyarországon is, a hatékony vakcinák kifejlesztésével egyre jobban ragyog a fény az alagút végén. Csakhogy mi garantálja, hogy ami ezt a felfordulást okozta (egy koronavírus átugrása egy állatról az emberre), nem ismétlődik meg holnap, jövőre vagy tíz év múlva? Semmi. Ahhoz, hogy ne dőljön össze ismét az életünk, már most védettséget kellene szereznünk a következő támadásba lendülő koronavírus ellen. Ez pedig elvileg nagyon is lehetséges.
Négy évvel ezelőtt három vezető vakcinakutató ambiciózus, de mérsékelten sürgető kutatási pályázatot nyújtott be az amerikai Országos Allergia- és Fertőzőbetegség-kutató Intézethez (NIAID). Ebben a pályázatban a kutatók azt indítványozták, hogy – ha megkapják az ehhez szükséges pénzt – kifejlesztenek egy oltóanyagot, amely az összes béta-koronavírus ellen hatásos lesz. Vagyis egy pánkoronavírus-oltóanyagot vizionáltak. Ebbe a csoportba tartozott akkor az első súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) okozó vírus, a közel-keleti változatot kiváltó MERS-vírus, illetve több sima megfázást okozó vírus, valamint rengeteg denevérvírus is. Egyiküket ma SARSCoV-2 vírusként ismerjük.
Ezekről is olvashat még a cikkben:
• Elvárható a tudomány irányítói és finanszírozói részéről az, hogy pénzt és erőforrást nem kímélve a következő világjárvány megelőzésére összpontosítsanak
• Jelenleg a világban 20–25 kutatócsoport foglalkozik párhuzamosan a pánkoronavírus-vakcinák fejlesztésével
• Nem az a kérdés, hogy jönni fog-e az új járvány, hanem az, hogy mikor, és mennyire leszünk felvértezve ellene
A teljes cikket a Magyar Hang április 30-án megjelent 2021/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
