Az, hogy a társadalom tömött sorokban vonulna a haza védelmére, ma már messze nem ilyen egyértelmű

Míg néhány éve csupán hipotetikus felvetés volt ez a kérdés, az elmúlt időszak történései miatt érdemes elgondolkodni rajta. Kevesen képzelték, hogy Európában kitörhet még egy olyan véres háború, mint az orosz agresszió nyomán a szomszédunkban. Sose történjen meg, de hogyan reagálna a magyar társadalom egy külső támadásra? Mit tenne a magyar kormány? Vagy mit cselekednénk mi magunk ebben a helyzetben? Lattmann Tamás nemzetközi jogász válaszolt e kérdésekre.

Hogyan reagálnának a magyarok, ha hazánkkal szemben agressziót követne el egy idegen állam? Azért nem egyértelmű a válasz erre a kérdésre, mert az elmúlt évtizedekben a modern társadalmak olyan változásokon mentek keresztül, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a reakcióikat egy ilyen helyzetre. A „klasszikus” vagy „elvárt” magatartás, amely szerint a társadalom egyes tagjai egy ilyen esetben tömött sorokban vonulnak a haza védelmére, ma már messze nem ennyire egyértelmű – a modern társadalmak tágabb teret adnak az individualizmus számára, ami gyakran a közösségi elköteleződés és az egyéni áldozatvállalási hajlandóság kárára érvényesül. Ezt erősíti az elérhető információs csatornák bősége, amelyeken keresztül az egyénhez könnyebben juthatnak el olyan információk, amelyeken keresztül könnyen megkérdőjeleződik a „haza védelmének” egyszerű morális-jogi parancsa.

Ennek következményeivel az államok régóta szembesülnek, és ennek világos jelei vannak: két éve egy prágai intézményben ukrán fiatalok számára szerveztünk szakmai felkészítést hadjogi kérdésekben, ahol egy ott dolgozó diplomata fián kívül minden résztvevő lány volt, a fiúk nem kaptak engedélyt az ország elhagyására. A másik oldalon pedig az orosz kormány az elmúlt két évben nem volt hajlandó beismerni az általa megindított háború „háború” jellegét, mert tudja, hogy az orosz társadalom is rosszul reagálhat az olyankor kötelező intézkedések, például a sorozás bevezetésére.