Aki 1893-ban Gádoroson járt, ez a kép fogadta. „A föld öltönyt cserélt, nagy táblák vetkőztek ki a zöld szőlőlevelekből, a domb helyenként meztelenül maradt, elrongyolódott, mint a molyos ruha. Majd nagy kukoricások hajladoztak a hegyélen, s törpe krumpli csatasora fejlődött föl, ahol még nemrég jó borok termettek, a rög elvesztette bársonyát, s megkopaszodott, mint a beteg ember.”
Aki Zalába, a Somlóra, a Balaton-felvidékre jut, hamarosan ugyanezt fogja látni. Annak réme fenyeget most, hogy néhány éven belül Gádoros lesz az ország. Hogy vághatom ki a borral viselős tőkét, égethetem el, amit ültettem, mint egy szőlőhegyi Ábrahám, akinek a Jóisten elfelejt szólni: ne tedd, csak megpróbáltalak. Nem giccsapokalipszis, ez a fátumos erővel ránk leselkedő valóság. Láthatatlanul eszi be magát ültetvényről ültetvényre az amerikai szőlőkabóca nyugatról, mint pár éve keletről a mi húsunkba a járvány. Ugyanaz a tehetetlen düh, és a rémlátás: a Halálfiaiban a Babits festette kietlen. De erről ennyit; hogy mint is állunk, megírta Csécsi László barátom, én nem tudom: szeretett ravatalánál nem illő a boncolás.
Bűntudattal ülök be a budaörsi pincébe Szentesi József borait kóstolni. Szabad önfeledten szaglászni meg nyammogni, miközben egy második filoxéravész van kibomlóban? Őt is erről faggatjuk eleinte; még nem tudja, nem találkozott vele, mert a hiba, ha van, lehet szárazság, pangó vitamin, mifene, nem csak fitoplazma. Rettenetes volna, mert ha kár a mi Pátriánkért, Furmintunkért, hát milyen kár lenne a Feketemuskotályért, Lisztesért, Hamvasért, Hajnosért, amelyből talán csak az a pár sor van összesen, ami Szentesinek van!
Szentesi Józsefet nem annyira ismerem, a borait jobban. Régóta kísértett, hogy a Feketemuskotályt újra igyam, mert régen ittam már, és nemigen tudtam helyretenni magamban. Mint egy jó-rossz csókot.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
