Felelősségre lehet-e vonni a bankok vezetőit a csőd miatt?

Az elhibázott lakáshitelezés következtében az Egyesült Államokból kiinduló 2007–2008-as globális gazdasági válság óta különösen érzékeny és sok indulatos vitát kiváltó téma a banki vezetők felelősségre vonásának kérdése. Milyen jogi következményei kellene, hogy legyenek egy csődnek, illetve, miért kapnak akkor is sokak szerint pofátlanul magas bónuszokat, prémiumokat és lelépési pénzeket a vezetők és a szektorban dolgozók, amikor bankjaikat állami beavatkozással, közpénzből kell megmenteni?

Az indulatok felkorbácsolásához elég két dolgot felhozni. A 2007–2008-as válsággal összefüggésben egyetlenegy bankárt ítéltek letöltendő börtönre az Egyesült Államokban: Kareem Serageldin, a svájci Credit Suisse globális hitelezésért felelős igazgatója 30 hónapot kapott, és 1 millió dollár büntetést kellett fizetnie, miközben 7 millió volt akkor az éves keresete. Az egyiptomi származású pénzügyi vezető 2016 tavaszán szabadult a börtönből. Amíg az adófizetők pénzéből megmentett amerikai AIG szakembereinek 2008-ban sikerült 61,7 milliárd dolláros deficitet összehozniuk, addig pénzintézet 218 millió dolláros bónuszt akart kifizetni a munkatársak számára – amiből aztán a botrány kirobbanása után 15 csúcsvezető végül visszafizetett 50 milliót a kasszába.

• Ki volt az az egyetlen bankár, akit a legutóbbi válságkor börtönbüntetésre ítéltek?
• Hogyan lazítottak a banki szigoron Trump elnöksége alatt, és ez miért üthet most vissza?
• Milyen prémiumkifizetések borzolták a kedélyeket?
• A britek vajon miért engedik el a korábban bevezetett bónuszok felső határát?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 12-én megjelent, 2023/19. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!