Ózdi „lézerkémény” és fényárban úszó Duna-hidak: sokszor fölöslegesen, a természet igényeit figyelmen kívül hagyva világítjuk meg városainkat, köztereinket. Pedig, ahogy azt jó példák is bizonyítják, nem olyan bonyolult okosabban csinálni.
November közepén, sötétedés után, amikor Kolláth Zoltán csillagásszal odaérkezünk, elhagyatott a Bükki Csillagda környéke. Vastag ködpárna takarja az eget, a környező magaslatokat és az épületet is. Csak egy megriadt vadnyúl rohan ki a játszótér építményei közül az erdő irányába. Ha jobbak lennének a látási viszonyok, lélegzetelállító égi panorámában lenne részünk. Ez a környék egyike Magyarország azon kevés helyeinek, ahol a csillagos égbolt szinte zavartalanul tárulhat a szemünk elé, amikor a felhők engedik. Mint azt kísérőmtől megtudom, egy igazán sötét éjszakán szabad szemmel körülbelül kétezer csillagot észlelhetünk – ha olyan helyen járunk, ahol nincs fényszennyezés. Ahol van, ott jóval kevesebbet. Budapest belvárosában a legfényesebb csillagokon és a bolygókon kívül legfeljebb a műholdak és a repülőgépek fényei ragadhatják meg a tekintetünket, ha felnézünk az égre, de ne gondoljuk, hogy vidéken sokkal jobb a helyzet. Bár a kisebb településeken valamivel több csillag látható éjszakánként, az utcai lámpák fénye azokon a helyeken is elnyomja a halványabb égitestek fényét. Csak keveseknek adatik meg az, hogy olyannak lássák a csillagos eget, amilyennek az őseink látták.
A fényszennyezés ma már az egész világon problémát jelent, különösen a nagyvárosokban és a környékükön. Budapest fényei száz kilométerről még láthatók az égbolton. Képzeljük csak el, hogy mekkora fényburok veszi körül a tízmilliós metropoliszokat! Már évtizedek óta világos a szakemberek előtt, hogy a túlzott éjszakai megvilágítás az emberek egészségére is káros, és növeli bizonyos ráktípusok kockázatát, de mivel a fény annyira nem idegesítő, mint a zaj, nem olyan büdös és csúnya, mint a szmog, az emberek többségét ez nem igazán foglalkoztatja. Megtanultunk együtt élni a félhomályban fürdő éjszakákkal. Leengedjük a redőnyt, lefekvés előtt pedig elhalványítjuk a telefonunkat, hátha a kék fény kiszűrése segít, hogy jobban aludjunk.
• Miért létesítenek szerte a világon csillagoségbolt-parkokat?
• Miért nem vesszük igazán komolyan a fényszennyezést?
• Hogyan befolyásolják a budapesti hidakat megvilágító fények a város vízbázisának minőségét?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 28-ig kapható 2024/47. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!