A megszokott „franciás körökben” ma is erős a frankofónia, de széles körűnek nem mondható – többek között erről beszélt a lapunknak adott interjúban Ferch Magda újságíró, műfordító. A rendszerváltás előtt a Magvető világirodalmi részlegének főszerkesztőjeként dolgozott, majd a Magyar Nemzet frankomán újságírója lett. Nemrég jelent meg a fordításában Catherine Horel izgalmas kötete, a Francia utazók Magyarországon 1818–1910, ennek alkalmából kerestük őt meg. Beszélgettünk arról, milyen klisék éltek a XIX. századi francia utazók fejében rólunk, illetve arról is, ezek mennyire maradtak fenn.
Az elmúlt kétszáz év fontosabb pillanatait végigjárva elértünk napjainkig, így a frankofónia aktuális helyzetéig. – A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy ma is több nyelven kellene beszélnünk, ahogy hajdanán. Most is vannak kiváló két tannyelvű középiskoláink, és korábban is voltak kiváló tagozatos osztályok, ahol emelt óraszámban tanítottak franciát. Közben azonban itt-ott fúrták a tagozatos osztályokat, mondván, minek ez az elitképzés. Édesapám nemzedékében még sokan beszéltek franciául jól, ahogy más idegen nyelveken is, köszönhetően nem utolsó sorban az ország geopolitikai helyzetének – fejtette ki Ferch Magda.
Erről is olvashat az interjúban:
• Miért éppen az 188 és 1910 közötti időszak foglalkoztatta Catherine Horelt?
• Volt valamiféle aranykora a francia-magyar kapcsolatoknak?
• Hogyan emlékszik a kilencvenes évek Magyar Nemzetére Ferch Magda?
• Hogy élte meg a Napi Magyarországgal való összevonást?
A teljes cikket a Magyar Hang június 18-án megjelent 2021/25. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
