Ferge Zsuzsa: Elvileg éhen lehet halni

Az új szociális törvény elfogadásával a kormány nyíltan deklarálta, hogy az állam a minimumfeltételek, tehát a lakhatás, ruházkodás, étkezés biztosításában nem kíván részt vállalni – fejtette ki a Magyar Hangnak adott interjújában Ferge Zsuzsa. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a szolidaritás és a polgári attitűd egyaránt gyenge hagyományokkal rendelkezik, és ezért kevésbé jellemző a magyar társadalomra, a politikai elit pedig hatalmi céljainál fogva sokat tesz azért, hogy ez így is maradjon.

Mint rámutatott, politikailag valószínűleg sokkal kifizetődőbb az elit számára a nélkülözők és kiszolgáltatottak félelmeire, frusztráltságára építeni, mint egy szabadabb társadalmi légkör kialakulását ösztönözni. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért maradtak el a rendszerváltás után a szegénység felszámolására tett politikai törekvések, a szociológus kifejtette: a civil társadalomnak nem volt lehetősége arra, hogy a társadalmi, gazdasági felzárkózás kérdéseit rendezett körülmények között megvitassa, az ország helyzetét, körülményeit részleteiben megismerje.

Ferge Zsuzsa egyebek között beszélt a családtámogatási rendszerről is. Mint fogalmazott, a családpolitika legfőbb célkitűzése ma nem az, hogy a megszületett gyermekek és családjaik minél jobb feltételek között éljenek, hanem az, hogy minél több gyerek szülessen. – Magyarországon általában nem voltak sikeresek azok a politikák, amelyek kizárólag több gyereket születését célozták. Most sem azok, a számok magukért beszélnek: 2021 decembere és 2022 novembere között a születések száma 5,2, a halálozásoké 11, a házasságkötéseké pedig 7,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az én rögeszmém az, hogy a családok feltételei legyenek elég jók ahhoz, hogy akarjanak gyerekeket, meg hogy a megszülető gyerekek azokban a családokban is kapjanak korai fejlesztést, ahol a szülők ezt nem tudják nyújtani – fogalmazott a társadalomtudós.

• A kormány mostanság munkaalapú társadalom megteremtéséről beszél. Ha van munka, nincs szükség szociális támogatórendszerre?
• Hányan lehetnek olyanok, akik segítségre szorulnának, de semmire nem jogosultak? 
• Miért nem készülnek napjainkban a szegénységgel foglalkozó kutatások?
• Van-e széles körű igény a magyar társadalomban polgári attitűdre, vagyis a szellemi, egzisztenciális függetlenségre?
• Miért reménykedik a fiatalokban?
• Hogy áll a magyar társadalom a szolidaritás terén?

A teljes cikket a Magyar Hang február 3-án megjelent, 2023/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!