Nyolcévnyi börtönbüntetés letöltése után nagyjából 160–180 ezer forintból kellene újrakezdeniük az életüket a frissen szabadultaknak. A megbélyegzés mellett meg kell küzdeniük a munkahelyi és lakhatási nehézségekkel, a hosszabb büntetések után pedig általában az egyedülléttel is. A fogvatartottak 40 százaléka visszaesőnek számít, valódi segítség ugyanis csak keveseknek jut.
A konyhai kisegítői állásból azért küldtek el, mert kiderült, hogy korábban voltam börtönben. Külön meg is jegyezték, hogy nem a munkavégzésemmel van a probléma, hanem az erkölcsi megbízhatóságommal – mondta nem sokkal szabadulása után egy volt fogvatartott. Ő sorstársaihoz hasonlóan szinte teljesen segítség nélkül maradt, amikor hosszú évek után végre ismét kijöhetett a rácsok mögül. Esete jól mutatja, hogy a börtön után csak kevesen kapnak valódi esélyt az újrakezdéshez, pedig az lenne a társadalom érdeke is, hogy minél kevesebb legyen a bűnismétlés. Ehelyett Magyarországon – a Börtönstatisztikai Szemle 2020. adatai szerint – az elítéltek 40 százaléka visszaesőnek számít.
Erről is olvashat a cikkben:
• Gyakran még a hazaútra is alig van pénzük a szabadultaknak
• A büntetés-végrehajtási intézetek a munkadíjból havi 1100–2200 forintot tesznek félre a szabadulásra
• Átlagosan több mint 17 hónapig tart, mire valaki elhelyezkedik a börtön után
• A legtöbben nem is maradnak sokáig állásban
A teljes cikket a Magyar Hang július 2-án megjelent 2021/27. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!