Provinciális lesz-e a magyar filmgyártás Trumpnak köszönhetően?
Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek, mielőtt rendeletet ír alá a vényköteles gyógyszerek árának a csökkentéséről a washingtoni Fehér Házban 2025. május 12-én (Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Chris Kleponis)

Donald Trump mondott már sok mindent: nagyjából így árazták be a magyar filmipar szereplői az amerikai elnök nemrég bejelentett, külföldön gyártott filmekre vonatkozó, százszázalékos védővámra vonatkozó tervét. Az elnök terveit persze valóban érdemes mindig fenntartásokkal kezelni, főleg, hogy most is rögtön érkezett a – részleges – visszakozás. A filmes követnek kinevezett Jon Voight akcióba lendült, szövetségi adó-visszatérítést és koprodukciós megállapodásokat javasolva, a vámokat csak bizonyos, korlátozott helyzetre vonatkoztatva.

A bejelentést mindenesetre széles körű értetlenség fogadta világszerte. Egy brit producer a Varietynek például arról beszélt: a Harry Potter- és a Gyűrűk Ura-sorozathoz hasonló filmeket, esetleg a Schindler listáját is nyilvánvaló okokból forgatták az Egyesült Államokon kívül. Egy másik londoni producer is úgy látta, hogy a döntés megtizedelné az ipart, egy francia kollégája pedig kifejtette, nem terméket árulnak, hanem szolgáltatást, és nem is érti az egészet.

Az mindenesetre biztos, hogy egy hasonló lépés jelentős következményekkel járna Magyarországra nézve is. Az eddig bejelentett védővámok jó részével hasonló a helyzet – ha így jár el az, aki Orbán Viktor szerint hazánk barátja, mit várjunk annak ellenfeleitől? A magyar filmipar a külföldről – jellemzően az Egyesült Államokból – érkező produkciók gyártására rendezkedett be, százmilliárdos bevételeket hoz mindez az országnak. A miniszterelnök egyenesen úgy fogalmazott a Nemzeti Filmintézet (NFI) új fóti filmstúdiójának januári avatásán: „Nekünk szükségünk van arra, hogy folyamatosan találkozzunk külföldiekkel, megnézzük, hogy csinálják, és meggondoljuk, hogy tudnánk ezt jobban csinálni. Ha a külföldi stábok elvesznek Magyarországról, (...) provinciálissá lesz a magyar filmgyártás.” Elhangzott az is, hogy a regisztrált összköltés egy év alatt meghaladta a 250 milliárd forintot, húszezer embernek ad munkát a filmipar, ami felér Fót teljes lakosságával. „Nemcsak a kamerák forognak, hanem a pénztárgépek is”, hangoztatta a kormányfő. Vajon meddig még?

• Hogyan látja a bizonytalan helyzetet az Anorán is dolgozó filmes szakember, Klingl Béla?
• Miként kommentálja a trumpi bejelentést a Nemzeti Filmintézet?
• Mi mindent köszönhetünk az amerikai bérmunkáknak?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!