Úgy fojtogatja a korrupció a magyar gazdaságot, hogy az már a külföldi tőkének is fáj

„A gazdaság évről évre növekszik. Évről évre megdöntjük a beruházási rekordokat. Gondolja, hogy mindez lehetséges lenne, ha rendszerszintű korrupció lenne?!” – a 444.hu összefoglalója szerint így érvelt Szijjártó Péter, amikor a CNN riportere, Richard Quest felvetette neki, hogy a Transparency International szerint Magyarország az EU legkevésbé átlátható országa „Hiszen ha rendszerszintű korrupció van, akkor nincs növekedés, a befektetők nem jönnek, nem hozzák ide a pénzüket. Tehát ez egyértelműen vádaskodás. (...) Miért nem kérdezte meg az itteni befektetőket, a Németországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból érkező nagyvállalatokat? Ők is tapasztaltak bármi hasonlót? De ők azt mondják, hogy nem! Ha itt, Magyarországon rendszerszintű korrupció lenne, akkor nem fektetnének be újra ebbe az országba” – bizonygatta a miniszter.

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT bizottság) múlt heti ülésén a magyar állam üzleti-gazdasági életre gyakorolt befolyása volt a téma, a zárt ajtók mögötti tanácskozáson a Transparency International (TI) Magyarország is megoszthatta kutatásokon alapuló észrevételeit. Ennek, valamint Szijjártó Péter fentebb idézett nyilatkozata kapcsán kerestük meg a TI ügyvezetőjét, Martin József Pétert, aki kifejtette: az tény, hogy a multik még mindig pozitívumként értékelik, hogy Magyarország tagja az EU-nak, illetve, hogy munkaerő-piaci szempontból kedvezőek a feltételek. Szintén üdvözlik, ha van módjuk külön alkukat kötni a kormánnyal, amire főleg az autóipari szereplőknek van lehetőségük.

A koronavírus-járvány, a háború okozta válság, és az ezekre adott rossz gazdaságpolitikai reakciók révén egekbe szökő infláció azonban felébresztette a félelmeket. Legalábbis erre utal – folytatta –, hogy míg a TI saját kutatásai szerint tavaly a német vállalkozások 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy újból befektetne Magyarországon, addig ez az arány idén 75 százalékra csökkent.

• Miért nem számított hosszú ideig a külföldi tőke számára a jogállamiság, a korrupció és a demokrácia eróziója?
• Melyek azok a módszerek, amelyek hozzájárultak a „sajátos” magyar gazdasági környezet kialakulásához?
• Van-e bármi jele annak, hogy mostanában jelentős uniós forráshoz jutunk?