Az ítélet világos és félreérthetetlen üzenetet küld a Szilícium-völgyben tevékenykedő technológiai vállalkozások, start-upok alapítói számára, méghozzá azt, hogy következményekkel jár, ha olyan dolgokat állít bárki a befektetőknek, amelyek nem igazak. Így kommentálta gyors értékelésben a brit közszolgálati BBC azt, hogy az illetékes bíróság elítélte a Theranos elnevezésű diagnosztikai start-up egykor körberajongott vezetőjét. Elizabeth Holmesék olyan szerkezetet ígértek, amely pár csepp vérből azonnal meg tudja mondani, kinek milyen betegsége van, és így több száz kórt ki tudnak vele szűrni komolyabb diagnosztikai laborvizsgálat nélkül is. Ám kiderült, a 9 milliárd dollárosra hízott cég hazudott, és csak áltatta az embereket.
A szilícium-völgyi kultúra elsősorban a bizalomra épült, ám a milliárdos befektetések árnyékában a magasztos célok valahol féltávon elvesztek. Közben ez a homályos közeg tökéletes környezetet teremt a Thernanos-típusú botrányokhoz, ahol a hamis állításokat nem kérdőjelezik meg. A probléma összetett, és a titkolózás, a belső verseny mellett, azzal párhuzamosan a nagyobb befektetők is nyomás alatt tartják a fejlesztőket.
• Hogyan néz ki a megfélemlítésre épülő vállalati kultúra a Szilícium-völgyben? Hogy jutottak el idáig?
• Milyen módszerekkel kényszerítik hallgatásra a cégek a dolgozóikat?
• Vajon mi a sajtó, mi a befektetők és mi a vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak a felelőssége?
• Mi a közös a minden hájjal megkent veterán volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger és a Jeffrey Epstein pedofil pénzember áldozatait képviselő ügyvéd, David Boies között?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
