Futball-Eb és térdelés: pályán a túltolt identitáspolitika

Futball-Eb és térdelés: pályán a túltolt identitáspolitika

Térdeplő ír, állva maradt magyar játékosok június 8-án az Eb előtti felkészítő meccsen (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

Június 11-én kezdődött el a futball-Európa-bajnokság, a sokak által várt eseményt azonban nemcsak a futball, hanem egy sporton kívüli ügy is tematizálja. A forró téma apropója, hogy a rasszizmus és a kirekesztés elutasítása céljából egyes csapatok térdre ereszkednek a mérkőzések kezdete előtt, míg más csapatok elutasítják ezt a gesztust. A térdepelés egyesek szerint a tisztelet jele, míg mások megalázónak vélik.

A Magyar Labdarúgó Szövetség közleményben jelezte, hogy elítéli a rasszizmus és a kirekesztés minden formáját, de a magyar válogatott tagjai nem térdelnek le az Európa-bajnokság meccseinek kezdetén, más formában nyilvánítják ki szolidaritásukat. A gesztust nemcsak a magyar, hanem a spanyol, a horvát, a lengyel, a cseh, a szlovák és az orosz válogatott is elutasítja. Eközben az angolok, az írek, az osztrákok, a finnek, a franciák és a belgák kiálltak a gesztus mellett. Úgy tűnik tehát, hogy a futball-Eb-t sem ússzuk meg feszültségek nélkül, a tornát átjárja az identitáspolitika és a megosztottság. Vajon miért vált ki ilyen indulatokat a pályán történő térdepelés? Hogyan vált ez a gesztus ennyire megosztóvá, és mi köze az egésznek az identitáspolitikához?

A teljes cikket a Magyar Hang június 18-án megjelent 2021/25. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!