Túlságosan is jól vizsgázott a választási rendszer

Visszaadta a kormányalakítási felkérést a görög köztársasági elnöknek Kiriakosz Micotakisz, pedig a pártja, az Új Demokrácia fényes győzelmet aratott a parlamenti választáson. A 2019 óta hatalmon lévő miniszterelnök úgy ítélte meg, nincsenek meg a feltételei annak, hogy a pártja kormányt alakítson, hiszen nem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát, ha azonban már a következő választásokon érvényes választási rendszer lett volna érvényben, az Új Demokrácia többséget szerezhetett volna a parlamentben. Vagyis a jelek szerint túlságosan is jól vizsgázott Görögországban az a választási rendszer, amelynek a célja annak megakadályozása volt, hogy egyetlen párt szerezzen többséget. A görög honatyák a most alkalmazott metódus kialakítása során azzal számoltak, hogy ha arányosabb lenne a rendszer, az csökkentené az országon belüli polarizáltságot, mert a konszenzus kényszere békítően hatna a politikai rendszerre.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ennek milyen realitása volt akkor, amikor újra kiéleződtek az országban a politikai ellentétek. A múlt évben lehallgatási botrány rázta meg az országot: kiderült, hogy a görög hírszerzés több ellenzéki politikus és újságíró telefonját feltörte. Csak tetézte a felzúdulást, hogy nem derülhetett fény arra, pontosan kiket hallgathattak le, mivel a kormány időközben úgy módosította a törvényeket, hogy megnehezítse az ilyen jellegű információk hozzáférését. Miután a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a Paszok elnöke mégis tudomást szerzett arról, hogy megpróbálták lehallgatni, lemondott a hírszerzés vezetője, Micotakisz viszont következetesen tagadta, hogy bármit is tudott volna ezekről. A görög parlamentben végül vizsgálóbizottságot alakítottak az eset kivizsgálására, azonban az ellenzék szerint a kormány folyamatosan akadályozta, hogy vallomást tegyenek a koronatanúk.

• Hogyan állnak a migráció kérdéséhez a nagyobb pártok?
• Hogyan lett politikai ügy egy tragikus vonatbaleset?
• Túlságosan arányos lett a választási rendszer?