Gyakorlatilag nincs olyan vívmánya az orvostudománynak, amivel ne próbáltak volna már visszaélni, különösen, ha az új felfedezés – legalábbis elméletben – teljesítménynövekedést eredményezhet. Az egyik legújabb (potenciális) doppingtrend a versenysportban a mitokondriumátültetés. E sejtszervecskék (sok egyéb funkció mellett) energiával látják el a sejtjeinket, és a jelenleg még csak a kísérleti fázisnál tartó átültetésük számos sejtelhalással járó betegséget gyógyíthat. De akár fel is turbózhatja az ember fizikai teljesítőképességét – ráadásul egyelőre nem világos, hogy ezt a beavatkozást hogyan lehetne bizonyítani.
James McCullyt, a Harvard Egyetem gyermekkórházának orvosát rendszeresen keresik meg a kutatásai miatt. A szakterülete ugyanis a sokszor halálos szívfejlődési rendellenességek kezelése a mitokondriumok átültetése révén. Ahogy az iskolából emlékezhetünk rá, a mitokondriumok minden sejtünkben jelen lévő sejtszervecskék, amelyek a sejt energiatermelő alkatrészeiként működnek. Réges-régen különálló baktériumokként léteztek, mígnem bekebelezte őket egy ősi sejt, és „endoszimbiotikus” kapcsolatba lépett velük. Emiatt a mitokondriumok önálló DNS-sel rendelkeznek, és nem a sejtmagban lévő kromoszómák örökítik őket, hanem az anya petesejtjéből kerülnek át a magzat sejtjeibe.
McCully visszaemlékezése szerint a tavalyi párizsi olimpia előtt megsokasodtak a telefonhívások.
• Hogyan képesek gyógyítani a mitokondriumok?
• Mennyire tűnik működőképesnek e terápia?
• Milyen betegségek ellen lehet hatásos?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
