Kipróbálták Magyarországon a jogállamisági eljárást és úgy találták, hogy ez működik. A magyar kormány vagy teljesít, vagy nem kap meg egy rakás pénzt, ráadásul ezzel a módszerrel az elvi alapokon megfogalmazott vétókat is visszavonja. Gyorselemzésünk.
A magyar–EU-alku kapcsán a politika vonatkozások elemzése előtt nézzük a tényeket, azokon belül is a piszkos anyagiakat.
• Magyarország nem bukott el 4 milliárd eurót – ha nem sikerül megegyezni a tagállamokkal december 31-ig, akkor az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap 70 százaléka elveszett volna.
• Befagyasztanak ugyan 6,3 milliárd eurót (az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett) három kohéziós alapból, de ez a pénz nem vész el, Magyarországon múlik, hogy hozzá tud-e majd férni.
• Magyarország azonban visszavonhatatlanul veszített 1,4 milliárd eurót a helyreállítási alapból. Eredetileg ugyanis 7,2 milliárd euróra volt jogosult az ország, ennek eléréséhez arra lett volna szükség, hogy tavaly május és idén május között szülessen meg az a megegyezés, amire másfél évig kellett várni. Idén júniusban ugyanis a GDP-növekedéssel korrigálták a lehívható összeget, így veszett el közel 500 milliárd forint.
Elérte az EU, amit akart
Mi változott még ebben az évben? A magyar kormány eddig 5,8 milliárd euró után futott, most ez az összeg felment 12,1 milliárdra.
• Miért aratott az EU fényes győzelmet a magyar kormány felett?
• Mikor kaphat pénzt Magyarország?
• Mennyit érnek a kormány vétói?
• Akar-e tovább menni az Európai Unió?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!