„Ennél lejjebb már nem lehet. Már nincs jövedelem a disznótartásban”

Bolond ember az, aki ma sertéstenyésztésre adja a fejét. Az ágazat több sebből vérzik, amit az afrikai sertéspestis „csak” fokoz. A kistermelő beleborzong, amikor a lehetséges jövő kerül szóba.

Az előző kormány jelentős állami támogatásaival kitömött nagyok biztosan túlélik a válságot – de mi van a kicsikkel? Ezért ülök most Horváth Lászlóék nappalijában a Tolna megyei Kurdon, ahol egyforma lelkesedéssel ront nekem egy német és egy pomerániai spicc. A találkozó kedélyes részét ezzel le is tudjuk, kávét kapok, dinnyével kínálnak, majd kimegyünk a család sertéstelepére, mely az ezerlelkes település szélén áll. Az idősödő Suzuki Vitara nem árulkodik jelentős vagyonról, bár persze a szerénység jele is lehet. Horváth úr a pár percig tartó úton arról beszél, hogy a mostani generációk már másként vannak huzalozva, mint ők. A lánya meghalt, az unokák folytatják a hagyományokat, de teljesen új szemlélettel: drónokban, számítógép vezérelte gépekben gondolkodnak, ami jó, de hiányzik belőlük és kortársaikból a szenvedély: letudandó feladatként tekintenek a telepen, a hozzá tartozó takarmánytermő földeken zajló folyamatokra, még ha becsülettel el is végzik a dolgukat. Ezzel érintjük is az ágazat egyik jelentős problémáját, az utánpótlás kérdését, amely már az EU-s szinteket is foglalkoztatja. És ezek a gyerekek már müzlit esznek, meg ilyesmiket – folytatja Horváth úr, újabb gondra felhívva a figyelmet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) drámai bejelentést tett júniusban: először igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét magyarországi házisertés-állományban a hazai mezőgazdaságban, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Vállaj térségében működő telepen. 3166 jószágot kellett leölni. Az ASP a sertések és vaddisznók súlyos, vírusos betegsége, amely emberre nem veszélyes. Az állatok között könnyen terjed. Három–tizenöt nap lappangás után az érintett jószágok egyebek mellett magas láztól szenvednek, néhány nap múlva pedig kómába esnek, és elhullanak. Az afrikai sertéspestist először 1921-ben írták le Kenyában, Magyarországon 2018 áprilisában mutatták ki a kórokozót egy, a Mátrában talált elhullott vaddisznó teteméből. Szigorú járványvédelmi előírások vannak most életben, a vállaji eset után a hatóságok ezek betartását kérték, a telep körül három kilométeres védőkörzetet, tíz kilométeres megfi gyelési körzetet alakítottak ki, fertőtlenítettek stb. A szigor talán meghozta a gyümölcsét, azóta újabb érintett telepről nem érkezett bejelentés.

Horváth Lászlóval már a telepen beszélgetünk, tisztes távolságban a jószágoktól. Nem mintha félnék a 300-400 kilós kocáktól (hááát…), melyek a maguk módján kedvesek, hanem egészségügyi okokból.