Nem lesz különösebb hatása a gazdaságra a karácsony előtt bejelentett újabb gazdaságvédelmi csomagnak, azonban látványosan kivégzi az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Röviden ebben lehet összefoglalni a négy pontból álló intézkedéscsomagot.
Ennek első pontja egyszerűen meghosszabbítja a hitelfizetési moratóriumot 2021. július 1-jéig. Ez egyetlen fillér kiadásába sem kerül a kormánynak, hiszen annak költségeit a bankok viselik.
A második pont szerint a korábban általános, majd később teljesen megszűnt, késő ősztől pedig csak a vendéglátó, illetve a szálláshely-szolgáltató és rendezvényszervező cégek számára biztosított bértámogatási rendszer érvényességét meghosszabbítják, és kiterjesztik a magántulajdonú busztársaságokra is. Így most ezekben a szektorokban a bérköltségek kétharmadát a kormány biztosítja.
A gyermekeket nevelő családokat hatmillió forintig kedvezményes, maximum háromszázalékos kamatozású lakásfelújítási hitellel támogatja a kormány. Ennek felét a felújítást követően leírják a hitelösszegből, azaz vissza nem térítendő támogatássá válik.
A negyedik tétel a legnagyobb jelentőségű, miszerint a kis- és közepes vállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját megfelezik. A 25 ezer fő alatti települések a kiesés pótlására állami támogatást kapnak, az ennél nagyobb települések esetében pedig egyedi elbírálás alapján döntenek.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke (egyben Tab fideszes polgármestere) lapunknak elmondta, a kormány ez utóbbi intézkedéssel a teljes önkormányzati szektor zsebéből mintegy 150 milliárdot vett ki, ami az összes adóbevételük 15–20 százalékát teszi ki. Sajnálatosnak tartja, hogy a kormány velük, azaz a csaknem 3200 helyi önkormányzat több mint felét tömörítő országos önkormányzati érdekszövetséggel előzetesen ismételten nem egyeztetett, csak a 23 nagyvárosi önkormányzatot képviselő Megyei Jogú Városok Szövetségével (amelynek a kaposvári Szita Károly az elnöke – a szerk.). – Lassan már egy-másfél éve nincs igazi párbeszéd az önkormányzati szektorral – tette hozzá.
A TÖOSZ szerint a 150 milliárd 70 százaléka a nagyvárosok költségvetéséből hiányzik majd, a maradék 30 százalék pedig a kistelepülésekéből. Schmidt szerint azon önkormányzatok – a nagyok közül a kormánypárti irányítás alá tartozó Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza vagy Debrecen – ússzák meg a leginkább az intézkedést, ahol sok a multinacionális cég. Ugyanakkor azok járnak nagyon rosszul – a megyei jogú városok közül például a fideszes Kaposvár, a vegyes vezetésű Nagykanizsa és Szekszárd, valamint az ellenzéki Pécs, Salgótarján és Eger –, ahol főleg a kis- és középvállalkozások fizetik az ipát. Budapestet egyértelműen a vesztesek közé sorolja a szervezet elnöke. Nem csoda, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok a csomag bejelentése után egyenesen az önkormányzatiság kivégzéséről beszéltek, és hevesen tiltakoztak a diszkriminatív intézkedés miatt.
A kormány ugyan kompenzációt ígért a 25 ezer fő alatti településeknek, de Schmidt szerint ez aligha lesz teljes körű. A nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetének egyedi áttekintését pedig önmagában nem tartja rossz ötletnek, ha kizárnák belőle a szubjektív elemeket – ám ezek minden bizonnyal meg fognak jelenni. – Azzal számolok, hogy a kormány az ipabevételek elvételéért cserébe összesen 40-50 milliárd forintnyi támogatást ad majd az önkormányzatoknak, ebből egy automatizmus alapján hozzávetőlegesen 20 milliárd juthat a kisebbeknek. Mindent összevetve az iparűzési adó felezése miatt 2021-ben durván 100 milliárd forintnyi bevételkieséssel kell számolnia a szektornak – véli Schmidt Jenő.
A kormány egyébként december 24-én – mintegy „karácsonyi ajándék” gyanánt – a 23 megyei jogú város közül 16-nak jelentős, egymilliárd forint körüli összegeket osztott, és ebben benne van mind a 12 fideszes polgármester vezette város – köztük az egyébként valóban vesztesnek számító Kaposvár –, valamint a függetlenként kormánypárti támogatással 2019-ben újrázó Szarvas Péter vezette Békéscsaba. Érdekes módon az ellenzékiek által irányított megyei jogú városoknak alig jutott valami, a tízből csak három – Eger, Miskolc és Salgótarján – kapott kisebb összegű és leginkább célirányos támogatást.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar 2021/1 újévi számában jelent meg december 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/1. számban? Itt megnézheti!
