Aki több mint három és fél évtizeden át küzdött a Kádár-korszak hazugságai ellen

Egy nép, amelyik – őszinte hittel – imádkozik diktátora életéért? Tudván, hogy amíg a vezető él, addig többé-kevésbé rendben mennek a dolgok, de utána ki tudja, mi lesz? Ismerős jelenség errefelé. Persze, a kommunista (szocialista?) rendszer természetéből fakadóan erről nyíltan beszélni nem lehetett, csak a rendszerváltás után. Az őszinte beszéd hiánya, késlekedése pedig egyenesen vezetett a problémák tartósításához, a traumák tovább éléséhez.

Pedig volt olyan magyar író, aki Kádártánc címmel regényt is közölt erről. Nem a kilencvenes években, esetleg még később: 1983-ban. Persze, Münchenben lehetett csak kiadni Halász Péter kötetét, ahogy az ötvenes évektől minden műve emigrációban jelent meg. A korábban újságíróként, illetve MAFILM-dramaturgként is dolgozó író 1956-ban hagyta el Magyarországot, és bár könyvei a kilencvenes évektől megjelenhettek, ő már nem tért vissza. Kifejezetten hosszú életet élt meg az épp száz éve, 1922. április 10-én született Halász, és kilencvenéves korában, 2013-ban hunyt el.

• Miért volt Moszkvának mérhetetlenül szüksége Magyarországra a Kádártánc szerint?
• A külföldre utazó magyarok hányféle típusát különböztette meg Halász regénye?
• Hogyan írt a sajtó a kilencvenes években Halász Péterről?