Miközben a kormányok a vakcinák engedélyezésén dolgoznak, a bűnszervezetek arra készülnek, hogy beszivárogjanak az ellátási láncokba vagy megzavarják őket – jelezte december elején a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol), majd arra kérte a bűnüldöző szerveket, hogy időben készüljenek fel az oltóanyagokkal kapcsolatos bűncselekményekre a fizikai és az online térben. A 194 országot tömörítő szervezet főtitkára, Jürgen Stock emellett hangsúlyozta: a bűnözők most hamis weboldalakon keresztül célba vehetik a gyanútlan embereket, ami jelentős egészségügyi kockázatot, akár életveszélyt jelenthet, sőt a nemzetközi utasforgalom feléledésével engedély nélküli és hamisított koronavírustesztek is piacra kerülhetnek.
Habár sokan úgy gondolják, hogy a szigorú gyógyszeripari szabályozások ma már ellehetetlenítik a hamisítók dolgát, ez sajnos nincs így. A legtöbbször ezek a hamisítványok a hatóanyag kispórolásával vagy hígításával készülnek egészen elképesztő házi „laborokban”, de az sem ritka, hogy bűnöző csoportok lejárt szavatosságú orvosságot vásárolnak fel nagy tételben, hogy újracsomagolva, a gyártási dátumot újranyomtatva dobják piacra ismét.
Ez az iparág ugyanis még a kábítószer-kereskedelemnél is jövedelmezőbb, hiszen a kereslet is jóval nagyobb, mint a különböző drogokra. Ugyan országonként változó a hamis gyógyszerek aránya, az Egészségügyi Világszervezet szerint globálisan minden tizedik gyógyszer hamisítvány (a legrosszabb helyzettel Afrikában találkozhatunk, ott minden harmadik gyógyszer hamis). Ráadásul míg korábban elsősorban a fogyás elősegítésére és a merevedési zavarok orvoslására használt termékek voltak a slágerek a hamis gyógyszerek piacán, később felzárkóztak hozzájuk a olyan vényköteles gyógyszerek is, amelyek például a szív- és érrendszeri, illetve a rák kezelésére hivatottak. Ezek sokszor nem csak hatástalanok, de akár mérgezőek is lehetnek, ám ez a hamisítókat szemmel láthatóan nem zavarja.
Most, a koronavírus-pandémia idején a gyógyszerhamisítók újabb piaci rést találtak. Erre utalnak a Vám Világszervezet (WCO) adatai, amelyet idén októberben hoztak nyilvánosságra. A szervezet által vezetett STOP akció keretében közel kétezer rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszert, 47 millió darab hamisított orvosi felszerelést – köztük maszkokat, kesztyűket, Covid–19-tesztkészleteket, hőmérőket és védőruhákat –, továbbá 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.
Mindez nem csak arra mutatott rá, hogy a gyógyszerhamisítók a járvány során kelendő eszközöknek már a teljes spektrumával kereskedtek, hanem arra is, hogy olajozottan működő bűnszervezetekről van szó. Nem csak a nyári razzia eredményei figyelmeztetnek arra, hogy a járvány vámszedői máris ugrásra készen állnak. Az IBM nemrég olyan kártékony kiberaktivitásokra lett figyelmes, amelyek a koronavírus-vakcinák ellátási rendszereit célozták meg. És bár az nem derült ki, hogy az azonosított kibertámadásokat állami szereplők vagy bűnszervezetek hajtották végre, annyi bizonyos, hogy a behatolási kísérleteik kifinomult módszerekről tanúskodtak és széles körűek voltak.
Az is sokatmondó, hogy az Interpol kiberbűnözéssel foglalkozó csoportja csak az elmúlt időszakban háromezer olyan weboldalt talált, ahol tiltott gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket kínáltak, ezek közül nagyjából 1700 esetben még más fenyegetéseket, többek között adathalászatot is tapasztaltak.
Ezért az Interpol arra figyelmeztet, hogy legyünk éberek és szkeptikusak az olyan termékajánlatokkal szemben, amelyek túl jónak tűnnek, hogy igazak legyenek. Továbbá mindenkinek azt ajánlják, hogy a hazai hatóságokhoz vagy a Világegészségügyi Szervezethez forduljanak segítségért, ahol tanácsokat kaphatnak a koronavírussal kapcsolatban.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang karácsonyi dupla számában jelent meg december 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!
