A koreai Han Kang díjazása nyomán felmerül: lehet, hogy egy-egy Nobel-díjas szerző távoli és ismeretlen kultúrát képvisel, de az univerzális mondanivaló mindenhol érthető.
Izgalmas vita bontakozott ki a Facebookon Han Kang Nobel-díja után. Írók, irodalmárok keresték arra a választ, mennyire ismerhetjük egyáltalán a dél-koreai szerzőt, akinek két műve (Növényevő, Nemes teremtmények) jelent meg magyar fordításban. (Hamarosan érkezik Görög leckék című regénye is.) Levonhatunk messzemenő következtetéseket ezek alapján? Egyáltalán: mennyire olvassuk Han Kangot, és mennyire a magyar fordító(ka)t? Mennyire lehet átültetni az ázsiai kultúrában, irodalomban bevett dolgokat?
Mindez általánosságban is felmerülhet, kérdéses volt a kínai író, Mo Jen (Mo Yan) Nobel-díja után is. De persze egy skandináv, francia vagy amerikai szerző számára szintén más dolgok a természetesek. Ahogy tudjuk mi is, hogy Esterházyt vagy épp Tandorit nem egyszerű bármilyen nyelvre is átültetni. Mi a helyzet a Nobel-díjas szerzőkkel, mennyire ismerhetjük őket? Kinek vártuk régóta a díjazását, kién lepődtünk meg? Emlékezhetünk, mekkora vita volt Bob Dylan elismerése után azon, egyáltalán költőnek tekinthető-e. Most ismét feltettük a kérdést többeknek, a tapasztalataikról faggatva őket.
• Milyennek látta Petőcz András személyesen a fiatal Han Kangot?
• Miért akart Szeifert Natália már-már gyűjtést indítani a Jon Fosse-fordításokért?
• Milyen problémái vannak Harmath Artemisznek a Sorstalansággal?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
