Haraszthy Ágoston II. – Az Édenkert utazóügynöke

Haraszthy Ágoston II. – Az Édenkert utazóügynöke

Haraszthy-falva, a mai Sauk Cityt Wisconsinban (Fotó: Wikipédia)

ÁDÁM: Ez az enyém. A nagy világ helyett / e tér lesz otthonom. Birok vele, / megvédem azt a kártevő vadaktól, / és kényszerítem nékem termeni.
ÉVA: Én meg lugost csinálok, éppen ollyat, / mint az előbbi, s így körénk varázsolom / a vesztett Édent.

Íme a romantika születése, minden nosztalgia előképe! A pálmafás vidék, ahová Lucifer hohmecolta az emberpárt. Ekkortól lesz minden kert az Édenkert mása, ahol ideákat ültetünk, ha szőlőt kapálunk is, mígnem „aztán belátja az ember, hogy a Paradicsomnak is csak sóhaj a szele és veríték a harmata”.

De mi lehetett Haraszthy Ágoston ősmintája, amit más és más alakban, mégis nyughatatlanul próbált újrateremteni? Honnan az ő Édene? Sztáray még úgy tudja, Futakon született, ott volt birtoka a családnak. De ha nem is volt, a Chotekeknek szolgálhattak – magyarázná a kölcsönzött grófi címet és a billegő császárhűséget (Chotek lány volt az a Zsófi a is, akinek talán kevésbé fájt a szarajevói golyó, mint férje, Ferenc Ferdinánd családja). Ch. Gáll és S. Tóth alapos munkája az anyai ükunoka, Brian McGinty nyomán aztán tisztázza, nem ott: Terézvárosban született Haraszthy. Onnan a kies Mokcsa, a családi névadó is távol van, hát még a hajdan közel száz falun basáskodó ős, komoly szőlővel, uradalommal! Vajon a provinciális kisszerűség vagy a macskaköves pesti sikátor volt idegenebb neki?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!