Hatott az orbáni átok: Brüsszel megállt

Bár a magyar kormányzati Brüsszel-ellenes kampányoknak és kirohanásoknak vajmi kevés hatása van a belga főváros mindennapi életére – például azért, mert az emberek nem ismerik az orbáni propagandát –, mégis úgy tűnik, az átok fogott, és az „Állítsuk meg Brüsszelt!” vágyálom valóra vált. Ettől persze Magyarországon senkinek sem lesz jobb.

Az európai közigazgatási szerkezetek sorában kevés bonyolultabbat lehet elképzelni, mint a belga államszervezet. Vannak területi és nyelvi autonómiák, regionális, helyi és szövetségi szintek, egymást átfedő hatáskörök sokasága. Mindennek az elegye a brüsszeli közigazgatás, ahol ha minden jól megy, akkor semmi gond, azonban ha nincs az ügyeknek gazdája, akkor olyan helyzet áll elő, mint most: a politikusok a teljes összeomlástól tartanak. Brüsszel ráadásul nem egy egyszerű önkormányzat, hanem a három belga régió egyike. Mindháromnak saját kormánya van, amely olyan kérdésekben felelős, mint a lakhatás, a közlekedés és a gazdaságpolitika.

Belgiumban kilenc hónapja tartottak utoljára regionális és szövetségi választást, azóta volt önkormányzati is. Csak bő egy hónapja van kormánya az országnak, de Brüsszelben a pártoknak még mindig nem sikerült megegyezniük. Nem is könnyű: először a francia, illetve a flamand ajkú közösségek pártjainak kell közös nevezőre jutniuk, majd pedig a két nyelvi képviseletnek egymással is zöld ágra kell vergődniük. Ez azonban most nem sikerül, és ennek súlyos jelei vannak: a gazdátlan városban, ahol a 18 kerület hat rendőri szervezetet koordinál, az év első másfél hónapjában 11 lövöldözés történt, amelyek két emberéletet követeltek, négyen pedig megsebesültek. A városban kábítószerbandák harcolnak a területért, miközben a főváros adóssága meghaladja a 14 milliárd eurót, s ez az összeg mindennap 4 millió euróval nő, így év végére 5,6 milliárd euróra duzzadhat a tartozás.