„...az ősz lehet édes és meleg”

A nemzetállamok születése, a boldog békeidők, a századforduló technológiai fejlődésbe vetett hite, az első világháború pusztítása, a spanyolnátha tragédiája, a művészeti élet két világháború közötti felvirágzása, a francia gyarmatbirodalom felbomlása, a második világháború és a francia ellenállási mozgalom – több új világ születésének volt szemtanúja Henri Matisse, a modern művészet egyik legmeghatározóbb alkotója, akinek hat évtizedet felölelő életműve hasonlóan eltérő mozzanatokból épült fel.

Az állandó útkeresés határozta meg a jogászból lett festő művészetét: egy ideig a fauvizmus gyakorolt rá hatást, a kubizmus jegyeit magán viselő, redukált formanyelvű, sötét tónusú műveket előbb a „nizzai korszak” fénnyel teli enteriőrképei, majd a játékos vonalrajzok követték, a festészet mellett a szobrászatban is kiteljesedett, hatott rá Tahiti, Algéria, Marokkó és a primitivizmus, élete végén a táblaképfestészetet pedig felváltották a művészkönyvek, borítótervek és a gouache papírkivágások. Az alakok és enteriőrök viszonya, a tiszta szín megtalálása, a ragyogó feketék, az élénksárgák, az áttetsző pasztellek, a kontúrok és kontrasztok azok, amelyek összekötik ezeket a korszakokat.

• Mely nagy művei láthatóak a Szépművészeti Múzeum új kiállításán?
• Matisse melyik képe volt hatással az absztrakt expresszionisták művészetére?
• Mely alkotását tekintette élete fő művének?