Az Európai Unió előtt álló kérdés – mit kezdjenek a befagyasztott orosz állami vagyonokkal – az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai és jogi kihívásává vált. Az összeg nagyobb részéből meg lehetne oldani Ukrajna középtávú finanszírozását, azonban egyelőre nincs olyan, mindenki által elfogadott jogi, pénzügyi megoldás, amely garantálná a nemzetközi szabályok tiszteletben tartását. A tagállamok decemberig adtak maguknak haladékot.
Az október 23-i uniós csúcstalálkozónak tulajdonképpen ez volt a legfontosabb kérdése, bár lehetett tudni, hogy döntés nem fog születni, azonban az álláspontok tisztázása már egy fontos lépésnek számított. Ukrajnának továbbra is szüksége van a támogatásra, s úgy tűnik, az EU egyedül maradt ebben. A kezdeti, vissza nem térítendő támogatások – amely elsősorban a fegyvereket jelentette – után különböző hitelkonstrukciókat dolgoztak ki, de végig ott volt a lehetőségek között annak a több mint 200 milliárd eurónak a felhasználása, amelyet az Orosz Központi Bank eszközeiből fagyasztottak be. Ez az a pénz, amelyet európai bankokban őrzött Oroszország. A mostani beszélgetések középpontjában ennek az összegnek a nagyobbik része, 140 milliárd euró szerepel, ennek megfelelő összeget szeretne az EU Ukrajnának nyújtani úgynevezett jóvátételi hitel formájában.
• Milyen előnyei és hátrányai lennének az orosz vagyon felhasználásának?
• Miért aggódik Belgium?
• Milyen megoldás körvonalazódik a befagyasztott pénz Ukrajnának juttatására?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
