Hogyan jelent meg a birodalmi tudat az orosz irodalomban?

Hogyan jelent meg a birodalmi tudat az orosz irodalomban?

Epizód a későbbi Ukrajna történelméből: térképen a tatárok hódítása 1525-ből (Forrás: Wikipedia)

Ha Ukrajna államisága később hozott is újabb bonyodalmakat, de elmondható, hogy az orosz gondolat mindig a behódoltatás volt, ami pedig akarva-akaratlan megjelent az irodalmi művekben is. Azokban, amikről – jogosan – mondjuk el, hogy jórészt nem az aktuális hatalomnak köszönhetően, hanem annak ellenében jöhettek létre. Ettől még a legnagyobb orosz írók sem voltak mentesek a kolonialista elképzelésektől, azt pedig gyakran fel sem ismerték, hogy ez olyasmi lenne, amit meg is lehetne kérdőjelezni. Ez persze nem jelenti, hogy ezeket a klasszikusokat most le kellene venni a polcról, esetleg hogy irodalmi értéküket kétségbe érdemes vonnunk. Viszont nem árt ezekkel a tendenciákkal tisztában legyünk, hogy jobban értsük az elmúlt századok orosz és ukrán történelmét is. Ebben lehet segítségünkre Ewa M. Thompson szlavista hiánypótló kötete, az eredetileg 2000-ben, magyarul pedig 2015-ben kijött A birodalom trubadúrjai.

Kovács Lajos és Pálfalvi Lajos fordításában nyerhetünk betekintést a 19-20. századi orosz irodalom posztkolonialista értelmezésébe, felismerve a birodalmi tudat jeleit ott is, ahol többnyire elsiklunk felette. Mondjuk azért, mert a szerzők már nyelvileg is magától értetődőnek veszik azt, amit leginkább csak az orosz imperializmus szempontjából tekinthetünk annak. Erre jó példa a Kijevi Rusz emlegetése is. Napjainkra a rosszijszkij kifejezés lett hivatott jelölni az oroszokat és a föderáció nem orosz tagjait is, míg a russzkij kizárólag az oroszokat. Ugyanakkor angolra már mindkettőt Russian-ként szokás fordítani. Thompson kötete elején Ivan Bunyin Aglajáját hozza példaként, mint ami megkönnyíti, hogy a két rokon kifejezés egybeolvadjon. Az elbeszélésben a falusi lány, Katyerina veszi számba az orosz történelmet, amely arról szól, „hogyan hagyta el Oroszhon Kijevet, erdőkbe, áthatolhatatlan mocsarakba vette útját, (…) hogyan tűrte a zavaros időt, a belvillongásokat, a dühödt tatár hordák támadásait és Isten más büntetését.”

• Hogyan jelent meg a birodalmi gondolat Tolsztojnál vagy Lermontovnál?
• Van-e okunk azt gondolni, hogy Rettegett Iván moszkvai örökségként tekintett volna Ukrajnára?
• Hogyan lett Rusz az orosz legendáriumban azonos Moszkvával?