Először készült részletes kutatás az otthoni hospice-ellátás országos elérhetőségéről. Kiderült, hogy több százezer ember él olyan térségekben, ahol a gyakorlatban elérhetetlen a gondozás, noha ez elvileg minden rászorulónak ingyenesen járna. Eközben az ápoltak jelentős része indokolatlanul veszi igénybe a hospice-t (mert valójában nem haldoklik), ami felveti a csalás gyanúját a szolgáltatók, a hozzátartozók és az orvosok részéről egyaránt.
Amikor egy nem gyógyítható betegségben szenvedő beteg állapota olyan súlyossá válik, hogy a halála ideje már fél-egy éven belül valószínűsíthető, a hospice-ellátás biztosíthatja a beteg és családja lehető legjobb életminőségét. Az érintett családok többsége csak nagyon későn látja be, hogy itt az idő a hospice igénybevételére, és ekkor általában bent fekvő ellátást nyújtó intézményt keresnek a beteg számára. Pedig elvileg az otthoni hospice-gondozást is ingyenesen biztosítja az állam.
Ezt a szolgáltatást jellemzően a kis- és közepes vállalkozói szektorba tartozó szolgáltatók, illetve alapítványok biztosítják, amelyekkel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződik. Ők jellemzően alvállalkozóként foglalkoztatják azokat a szakembereket, akik kijárnak a beteg otthonába. Az otthoni hospice-ellátás szükség esetén mindennapos (munkanapokon nyújtott) ellátást is jelenthet, alkalmanként egy-két órás foglalkozással.
• Ki férhet hozzá az otthoni hospice-ellátáshoz?
• Melyek a rendszer fő problémái?
• Miért részesül olyan kevés halálos beteg otthoni hospice-ellátásban?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
