Úgy számoltak, hogy húsz év alatt elérik a kommunizmust és lehagyják az Egyesült Államokat

A Szovjetunió 1981-re gazdasági fejlettségét, az életszínvonalat tekintve messze megelőzi az Egyesült Államokat, a nyugati országokat, és a kommunizmus előszobájába lép – hirdette meg ezelőtt 60 évvel a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) kongresszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov pártvezető-miniszterelnök. Alig három évvel később a romló gazdasági eredményektől sem függetlenül Hruscsovot puccsal eltávolították a hatalomból. Mi adott alapot Hruscsov optimizmusának, hogyan fogadták az irreális terveket a csatlós országokban? Többek között erre is keressük a választ.

Amikor majd utolérjük magukat, és nekilátunk az előzésnek, így fogunk visszaintegetni a kis kezünkkel! – mondta gúnyosan és mutatta is a kézfejével Nyikita Hruscsov valamikor az 50-es évek végén a Moszkvába látogató amerikai alelnöknek, Richard Nixonnak. A nagyratörő terv azután 1961. október második felében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán testet is öltött.

Ingyenlakás, -gyógyszer

A jelszó – dognaty i peregnaty, azaz utolérni és meghaladni – nem volt új keletű. Az SZK(b)P XVI. kongresszusa (a b betű a bolsevikot jelenti, de azt a 40-es években kivették a párt nevéből) már 1926-ban meghirdette a fejlett államok lekörözését. Hogy a szovjeteknek Hruscsov idején újból megjött az önbizalma, azt nemcsak az átmeneti gazdasági javulás vagy a háborút követő újjáépítés sikere indokolta, hanem hogy a Szovjetunió az űrkutatásban és bizonyos technológiai kérdések megoldásában is megelőzte az USA-t. Reményt adhattak a makrogazdasági mutatók, a tény, hogy a jóval fejletlenebb Szovjetunióban hosszabb távon is gyorsabb volt a bruttó nemzeti termék növekedése, mint az Egyesült Államokban. (1950 és 1970 között a szovjet GNP átlagosan 4,8 százalékkal, az amerikai 2,9-del emelkedett.) A dognaty i peregnaty ideája ráadásul nem akárhonnan kapott akaratlanul is biztatást: Walt W. Rostow, aki két amerikai elnöknek – Johnsonnak és Kennedynek – is a tanácsadója volt, 1960-ban tette közzé a gazdasági növekedés ciklusairól szóló makroökonómiai munkáját. A szerző a fejlődés egyik fontos, a nyugati világban a XX. század elején beköszöntő állomását az érettség fogalmával jellemzi. Az érettség nyomán pedig kialakul a tömegfogyasztás, azaz a növekvő reáljövedelmek alapján a lakosság megengedheti magának, hogy ne csak a nélkülözhetetlen létfenntartáshoz szükséges javakra költsön. Rostow úgy vélte, hogy 1960-ra a Szovjetunióban is beköszönt a tömegfogyasztás kora.

• Miről szólt Hruscsov optimizmussal teli pártkongresszusi beszéde?
• Mit vett át ebből Kádár?
• Hogy zajlott a sztálintalanítás?
• A nagy tervekhez képest milyen volt a hétköznapi valóság