Friss jelentést adott ki a dán katonai hírszerzés (Forsvarets Efterretningstjeneste – FE), amelyben arra figyelmeztetnek, hogy ugyan alacsony, de növekszik a kockázata annak, hogy Oroszország elszigetelt rakéta- vagy dróncsapásokat mérjen az Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúrára. Sőt, a szolgálat vezetője szerint Moszkva korlátozott számú katonát is bevethet egy NATO-tagállam határ menti területén, akár az orosz kisebbségek védelmének ürügyén.
A dán hírszerzés értesülése azért is aggasztó, mert szerdán Lengyelországban kigyulladt egy Starlink-állomás tápegysége és tartalékgenerátora. Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes akkor azt nyilatkozta: számos jel arra utal, hogy szabotázsakcióról van szó, amely az internetszolgáltatások – köztük az ukrán hadsereg kommunikációjának – megzavarására irányult. Moszkva persze következetesen tagadja a hibrid hadviselésben és a szövetséges országok elleni szabotázsakciókban való részvételt, így a koppenhágai orosz nagykövetség csütörtökön visszautasította a fenyegetésértékelést, mondván, az nélkülöz minden hiteles bizonyítékot, és a Nyugatot – élén Dániával – vádolta a feszültség szításával.
De mennyire valószínű egy orosz támadás a közeljövőben a NATO ellen?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
