Az átlag idős internetezők többsége attól fél, hogy ellene „kémkednek”

A felmérések azt mutatják, bár egyre többen vannak jelen az online világban, a televízió, rádió az idősebbeknek még mindig fontosabb.

Biztosan igaz, bemondták a tévében, hallottam a rádióban, esetleg „olvastam a neten” – nem ritka, hogy az idősebb korosztály ehhez hasonló érvekkel támasztja alá mondanivalóját. Bár ez a generáció is egyre aktívabb az online világban, a többség számára a hagyományos médiumok, különösen a televízió szerepe máig megkérdőjelezhetetlen. 

A Független Médiaközpont kutatója, Uszkiewicz Erika nemrég hozott nyilvánosságra szakirodalmi összefoglalót, amely az 50 év felettiek médiafogyasztási szokásait elemzi. A szakértő lapunknak kiemelte, a közvélekedés alapján egyre magasabbra tehető az „idős életkor” kezdete, a legtöbben ezt 60, 65 vagy 70 évnél jelölik meg. A digitális készségek szempontjából sem egységes ez a korcsoport, vannak például, akik életük aktív szakaszában már dolgoztak digitális eszközökkel, akadnak, akik magasabb szintű ismeret nélkül inkább csak kapcsolattartás miatt vagy szórakozásból „neteznek”; míg egy szűk réteg távol tartja magát a digitális médiától. Uszkiewicz Erik a pécsi egyetem docense, Guld Ádám kutatásai alapján kiemelte: „az idősebbek hajlamosak azt hinni, hogy amit a médiában látnak vagy olvasnak az mind igaz, mivel az ő generációjuk még kevesebb forrásból tájékozódott. Így könnyebben manipulálhatók, gyakran válnak megtévesztő információk áldozataivá, főként a digitális világban. Fontos lenne, hogy számukra széles körben elérhető felvilágosító munka folyjon, emellett kritikai gondolkodásukat is erősíteni kellene.”

Adódik a kérdés, nem állami feladat lenne-e, hogy a könnyen megtéveszthető korcsoport figyelmét felhívják a dezinformáció, a manipuláció, az álhírek jelentette veszélyre?