Magyarország Alaptörvénye szerint az ember vagy férfinak, vagy nőnek születik, ám a tudomány szerint ez nem minden esetben ennyire egyértelmű. Mint ahogy egyelőre az sem, az alkotmány 15. módosítása milyen változást hoz az interszexualitással élők speciális egészségügyi ellátásában. Kisvárosnyi ember lehet érintett.

Az alaptörvény négy és fél évvel ezelőtti – kilencedik – módosításával még csak azt rögzítette a parlament fidesz-KDNP-s alkotmányozó többsége, hogy az anya nő, az apa férfi . A legutóbbi – tizenötödik – módosítással már az is kőbe vésetett, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet. A módosításról április 14-én szavazott a parlament, már aznap aláírta azt Sulyok Tamás elnök, és néhány órával később megjelent a közlönyben. Ám az állami malmok nem minden esetben őrölnek ilyen gyorsan. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), amely a Belügyminisztérium alá rendelve közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat is ellát, online felületén még cikkünk írásakor is hosszú bejegyzésben, ismeretterjesztő jelleggel, laikusok számára is érthető módon ír az interszexuális állapotokról – amit tehát tagad az alkotmány.

„Amíg az érintett személy önálló döntést tud hozni”

„Az egyén fogantatáskor eldőlő genetikai neme általában összhangban van a fejlődő belső és külső nemi szervekkel, illetve a másodlagos nemi jellegekkel. Interszexualitásról akkor beszélünk, ha ez az összhang hiányzik. Ilyenkor a klinikai kép változatos lehet: a megszületett gyermek külső nemi szervei köztes állapotot mutathatnak, ami alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy hím- vagy nőnemű-e a gyermek” – írja 2023. június 29-ei szócikkében az NNGYK, amely példákat is említ: a lánygyermek születhet mikropénisszel vagy herezacskóval, a kívülről nőnek tűnő és nőként azonosuló személyről pedig kiderülhet, hogy férfi belső nemi szervei vannak.

• Milyen tudományos megállapításai vannak az interszexualitással kapcsolatban az NNGYK-nak és a Semmelweis Egyetemnek?
• Mit mondanak az urológusok az érintett páciensek ellátásáról?
• Hogyan viszonyul az alkotmánymódosításhoz a Magyar Orvosi Kamara?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 8-ig kapható 2025/18. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!