Az iskolai bántalmazás nemcsak az áldozatot, a közösséget is beteggé teszi – mondja Kulcsár Gabriella, aki összefoglaló könyvet írt a témában. Az oktatási intézmények igen magas százaléka tapasztalt falai között valamilyen zaklatást, abúzust.
Az egész országot megrázta, amikor egy sümegi iskolás 2023 novemberében véget vetett az életének. Halála után kiderült: társai zaklatták, csúfolták, verbálisan és fizikailag is bántalmazták. A társadalom többnyire csak az ehhez hasonló tragédiákra kapja fel a fejét, pedig az iskolai bántalmazás a felmérések alapján mindennapos jelenség. Egy évvel a sümegi tragédia előtt az UNICEF készíttetett kutatást ezer középiskolás megkérdezésével. 85 százalékuk mondta azt, hogy volt már áldozata zaklatásnak az iskolában, 49 százalékuk pedig az interneten. 28 százalékuk fizikai bántalmazást is elszenvedett. És a megkérdezettek majdnem fele arról számolt be: a személyesen, az iskolában elszenvedett bántalmazás napi rendszerességgel ismétlődött. A problémával nagyrészt az iskolák is tisztában lehetnek.
Kulcsár Gabriella kriminológus-pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa 2017-ben kérdezte meg erről a magyarországi oktatási intézmények vezetőit. Húsz százalékuk, 394 iskola küldte vissza a kérdőívet, és a válaszokból az derült ki, hogy sok intézményt érinthet a probléma: a kitöltők 82,8 százaléka találkozott az intézményében iskolai zaklatással, ebből 15 százalék komolynak tartotta a problémát.
• Mekkora problémának látják az iskolák a kortársbántalmazást?
• Mi lehet az iskolai zaklatás megelőzésének kulcsa?
• Mi legyen a következmény, ha nem a büntetés?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
