Itt a vége

Kánaán lettünk. Régebben, de nem a végtelen kétharmadok előtt, csupán a távolból sóvárgott minket a Nyugat, a nagy nyálcsorgatás azonban mára tettekbe szilárdult, s megindult a végeláthatatlan áradat, a fordított, unortodox népvándorlás, hogy legfőképpen német, de mindenféle egyéb irigykedő nációból származó uniós nyugdíjas hagyja oda korábbi életét, miszerint Magyarországon letelepedve kezdjen építeni nyugodt, békés, anyagi javakban bővelkedő jövőt. Az EU idősei két okból kerekednek fel, egyrészt, mert az elhibázott brüsszeli szankciók miatt egekbe szökő árak okán szülőföldjükön már képtelenek megélni a nyugellátásból, másrészt, mert elviselhetetlennek érzik a keresztény gyökereit elveszejtő, önfeladásba torkolló multikultúra fékevesztett burjánzásából szárba szökkenő nemzet- és családellenes ideológiák erőszakos nyomulását, valamint a migráció, a migránsok jelentette fenyegetést. És korántsem szórványos jelenségről van ám szó, a nyugat-európai szépkorúak ugyanis tömegesen választanak bennünket új hazájukként.

Íme, a hét egyik legnépszerűbb fideszes magyarázata, hogy ha esik, ha fúj, ha fáj, akkor is, azért is, minden körülmények között és dacára Magyarország a létező világok legjobbika.

• Hol vannak a germán nyugdíjasok tömegei?
• Ezzel szemben mit látott Dévényi István Baranyában, Somogyban, Nógrádban vagy épp Borsodban a falvakat járva?

A teljes cikket a Magyar Hang február 10-én megjelent, 2023/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!