Izland becsukta az ajtót, csak a keletiek kopogtatnak

Szoros eredménnyel, de elutasították az izlandiak, hogy országuk újra tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióval a csatlakozásról. A referendumon a választók 52,8 százaléka szavazott a tárgyalások újraindítása ellen, míg 47,2 százalék támogatta azt. Az eredmény mindenképpen vereség az unió számára, hiszen Brüsszelnek különösen fontos demonstráció lett volna, hogy egy gazdag, fejlett ország is önként választja az uniós tagságot, nem azért, hogy felzárkózzon, hanem mert vonzónak találja az integrációt.

Az, hogy az izlandiak végül nemet mondtak erre az ajánlatra, természetesen nem meglepő fejlemény. Mint korábban kifejtettük, az izlandi távolságtartás legfőbb oka, hogy az EU-tagság az északi szigetország számára nem kínál akkora gazdasági többletet, mint más tagjelölteknek. Izland ugyanis már tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), továbbá a schengeni övezetnek is, ami azt jelenti, hogy az izlandiak már most is élvezik a belső piac és a szabad mozgás számos előnyét. Az izlandi EU-tagság ellenzői attól tartottak, hogy az uniós közös halászati politika miatt Reykjavík elveszítené a teljes kontrollt halászati erőforrásai fölött. Noha Brüsszel próbálta hangsúlyozni, hogy Izland különleges helyzetét a tárgyalásokon figyelembe lehetne venni, ez mégsem bizonyult elég meggyőzőnek. És bár az „igenoldal” azzal érvelt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja, illetve Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos politikája új biztonsági környezetet teremtett, amelyben Izlandnak még szorosabban kellene kötődnie Európához, ez sem győzte meg a többséget. Mivel jár a döntés Izland számára?