Megdöbbentő gyorsasággal kezdték el a fal építését ezelőtt 60 évvel, 1961. augusztus 13-a hajnalán a keletnémet hatóságok. A betonerőd hivatalosan közel 150 áldozatot követelt, de legalább ötezer ember sikerrel jutott át a nyugati oldalra. A hidegháború jelképe ugyan több mint harminc éve a múlté, ám a keleti fiatalok 70 százaléka ma is úgy érzi, az NDK-s múlt meghatározza hétköznapjait.
Falat emelni? Nincs semmiféle ilyen szándékunk – jelentette ki 1961. június 15-én nemzetközi sajtótájékoztatón Walter Ulbricht, az NDK párt- és állami vezetője a Hermann Göring egykori légügyi minisztériumának dísztermében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Hogy szándékosan hazudott-e, vagy csupán elhamarkodottan állított valamit, amiben maga sem volt biztos, arról Németországban máig viták zajlanak.
Szögesdrót vagy semlegesség
A szocialista táborba beékelődött kapitalista Nyugat-Berlin léte már hosszú ideje szúrta nemcsak a keletnémet vezetés, de a szovjetek szemét is. Hruscsov 1958 óta sorozatban tette ultimátumnak beillő javaslatait nyugati tárgyalópartnereinek az amerikai, angol és francia megszállás alatt álló 13 berlini kerület demilitarizálásáról, és „semleges várossá” nyilvánításáról. Hasonlóban volt érdekelt Ulbricht is: ha a nyugati haderő távozik, akkor – vélte a maga szempontjából jogosan – a „semleges város” előbb-utóbb az NDK befolyása alá kerül.
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
