Jean Monnet és Szájer József
Jean Monnet szobra (Fotó: Wikipédia)

Egyidős vagyok Áder Jánossal és Kövér Lászlóval. A Fideszt megalakulásától 2014-ig ezerszázalékosan támogattam. A párt egyik legszimpatikusabb, legértelmesebb képviselőjének tartottam Szájer Józsefet, aki politikusi tevékenysége mellett az ELTE-n tanított római jogot. Az Orbán és a Szájer házaspár pártszerte közismerten jó kapcsolatát bájos anekdota illusztrálja Lévai Anikónak A konyhaablakból című könyvében. Szájer József meleg volta kezdettől ismert volt a Fideszben – és nem zavart senkit, elvégre egy liberális közösségben miért érdekelne bárkit is a másik irányultsága. Igazából az döbbentett meg, ahogyan Orbán Viktor ejtette régi barátját és politikai küzdőtársát az ereszügy után. Azon már nem lepődöm meg, ahogyan most reaktiválják.

A cognaci Jean Monnet sajnálatosan kevéssé ismert a Magyarországon. Pedig méltán érdemelte ki az „Európa atyja” epitheton ornanst. A gimnáziumot félbehagyva, tizenhat évesen beállt édesapja mellé a konyakkereskedésébe, és azzal foglalkozott tíz évig, első világháború kitöréséig. Az üzletből két dolgot tanult meg: 1. mindenkivel tárgyalni kell, és 2. ha az ember őszinte, hiteles, akkor sikerül megteremteni a felek közti bizalmat, lesz eredmény.

Miután 1914 őszén bevonult a francia hadtáphoz, pár hét alatt ráébredt, hogy óriásit javítana a francia–angol szövetség hatásfokán, ha nem párhuzamosan vívnának két külön háborút a németek ellen, hanem egyesítenék a termelési és szállítási kapacitásaikat. Három évig tartott, mire meggyőzte a fölötteseit – aztán pár hónap alatt mindenki belátta, hogy igaza van. A béketárgyalásokon a Népszövetségben látta azt a szervezetet, amelyik megóvhatja Európát az újabb háborútól. Aztán azt is fel kellett ismernie, hogy téved, ugyanis a Népszövetség a tagállamok szuverenitását minden más érték elé helyezte. A következmény ismert, a szervezet show-hivatallá vált. Monnet emlékirataiban így összegez: „tényleges hatalom nélkül egy intézmény magában hordozza a kudarc csíráit”, a mindenek elé-fölé helyezett állami szuverenitás logikus folyománya a bizalom megszűnése, aztán a legrosszabb föltételezése a másikról, s végül a háború.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 21-ig kapható 2024/46. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!