Különösen alakul az ellenzéki előválasztáson indulni készülő miniszterelnökjelölt-jelöltek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: jelöltek) névsora. Bár a DK várhatóan Dobrev Klárát, a Momentum pedig Fekete-Győr Andrást indítja, és sokan fogadnának nagy összegben arra, hogy végül Karácsony Gergely is beszáll a küzdelembe, a többpárti ellenzék hazai fogalmak szerint baloldaliként és/vagy liberálisként leírható szegmense (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: baloldal) láthatóan nem siet azzal, hogy megnevezze jelöltjeit.
Ezzel szemben ma már három olyan jobboldaliként jellemezhető jelöltről is tudunk, aki egyértelműen bejelentkezett a megmérettetésre: Márki-Zay Péterről, Pálinkás Józsefről, valamint január végétől Jakab Péterről, a Jobbik elnökéről.
Legyen-e minden körzetben előválasztás?
Elképzelhető, hogy az ellenzéknek nem a helyi előválasztásokat érdemes erőltetnie, hanem azt, hogy ahol csak lehet, minél előbb meglegyen a közös jelölt.
Ez elsőre talán nehezen magyarázható, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy az ellenzéki együttműködésben jóval nagyobb arányt képviselnek a baloldali pártok, a kormányellenes – elsősorban nagyvárosi – választói közegben pedig a baloldali-liberális szavazók.
A teljes cikkben erről is olvashat:
– Milyen háttéralkuk születhetnek az előválasztás előtt?
– Kinek kedvezne a több, jobboldali jelölt?
– Befuthat-e egy jobboldali induló?
Keresse a teljes cikket a Magyar Hang február 5-én megjelent 2021/6. számában találja.Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
